A nemzettudat akkor egészséges, ha felnőttes.

Akkor felnőttes, ha kiegyensúlyozott; vagyis egyszerre önkritikus és ugyanakkor a valós teljesítményen alapuló önbizalommal rendelkezik. Sem szolga, sem mindenkit lenéző felsőbbrendű lény. Nem viselkedik egyik percben introvertáltan, befelé fordulóan; a másikban pedig a sérelmeit, sebeit a világ közvéleményének extrovertáltan mutogató, elégtételt követelő durcás gyerekként.

A dolgokat nem fekete-fehérben látja; nem hiszi magáról, hogy egyedül csak ő képviselhet olyan szent dolgokat, mint a kereszténység és európaiság. A felnőttes nemzettudatnak nincs szüksége önmagát becsapó történelmi mítoszokra, hanem attól egészséges, hogy képes józanul tudomásul venni a kudarcokat és tanulni belőlük. Az egészséges nemzettudatot nem a múlt harcias példaképei, hősei motiválják alapvetően, hanem a helytállás és érvényesülés vágya a jelen és a jövő világában.

Az, hogy a nemzettudat mennyire egészséges attól függ, hogy az illető ország mennyire konstruktív országon belül és kívül! Mennyire építkezik előrelátó módon az oktatás, az egészséges életmód és az ökológia területén. Mennyire megbízható szövetséges, mennyire versenyképes globálisan gazdasági, technológiai és innovációs szempontból.

Ha az a kérdés, hogy vajon az orbánista politikai- és propagandagépezet „egészséges nemzettudattal” rendelkezik-e; a válasz határozott nem. Orbán és stábja egy kiegyensúlyozatlan és éretlen serdülő lelkialkatával kormányozza az országot; ameddig nem ragadjuk ki felelőtlen kezeik közül a kormányrudat...