A kérdés 1848-ban merült fel igazán élesen: mi a „szent”? Vagyis mi a legfontosabb érték: a hatalom urainak egyház által szentesített Rendje, vagy ahogy Petőfi fogalmazott: a „szent világszabadság”?
1848 azért volt a „népek tavasza”, mert Európa népei egységesen fellázadtak az ellenőrizhetetlen, más szóval szuverén elnyomó hatalom ellen, amely tabuként kezelte mind a nemzeti, mind a polgári szabadságjogokat!
A mozdulatlan, a népet kiszipolyozó feudális hierarchia visszatértét akaró Reakciós erők ma sem tudnak mit kezdeni az egyén, a nemzet, a világméretű szabadság igényével. Jönnek ugyan az „Isten-Haza-Család” harci kiáltással, ami az ő fejükben annyit jelent, hogy tartsuk tiszteletben az aktuális, „Isten által megszentelt” hatalmi képletet, hogy imádjuk és ha kell haljunk meg a magát hazának hirdető államgépezetért és szeressük a családot, amely szerintük feudális hierarchia kicsiben…
1848-ban a polgári haladás és a szent világszabadság pártján állók ugyanúgy le akarták váltani a királyok, a Habsburgok és az orosz Cár által képviselt polgár-, és emberellenes feudális hatalmakat ahogy ma a Márki-Zay Péter vezette Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás a valláserkölcs jelmezét magára öltő Reakciót!
Orbán-Novákék eladták a lelküket a Reakciót megtestesítő orosz uralkodónak, aki a háború kellős közepén sem felejtette el külön üdvözölni az elnöknek megválasztott és a reakciós eszményekért nyíltan lelkesedő Novák Katalint.
Aki tehát valóban a szívében őrzi 1848-49 szellemiségét nem támogathat mást a választásokon - az idegenszívűvé vált orbánizmussal szemben - csak az „Egységben Magyarországért” nép-, és szabadságbarát összefogását!
