Az Európai Unió tagállamainak vezetői arról döntöttek 2023-ban Granadában, hogy az alábbi témáknak kell kiemelt szerepet biztosítani a következő ötéves ciklusban: „globális szerepvállalás”, „bővítés”, „migráció”, „energia”, „biztonság és védelem”, valamint „ellenállóképesség és versenyképesség”.

Abban az évtizedben, amikor a világ többpólusúvá válik és a klímakatasztrófa következtében népmozgások várhatók a világ politikusainak nagy része – engedve a tömeglélektan törvényszerűségeinek – az alaktalan zavart és szorongást megfogható háborús konfliktusokkal kívánják „csillapítani”. (Ehhez hasonló történt az 1930-as nagy világgazdasági válság idején is, amikor a tömegembernek az agresszív fasizmus és a magabiztos kommunizmus még mindig jobb alternatívának tűnt lélektani szempontból, mint a kapaszkodó nélküli, végtelen bizonytalanság.)

Tehát ebben a háborúkkal terhes időszakban Európa akkor jár el helyesen, ha erőt és kiutat mutat a válságból!

• Globális szerepvállalás – A majd félmilliárd lakosú EU-nak tekintélyt kell kivívnia a többi világhatalom közt, ezért nem játszhatja tovább az Egyesült Államok „kistestvérének” szerepét; a saját lábára kell állnia… Ennek a javasolt menetrendje:
  • az erő az egységből születik, tehát a globális szerepvállaláshoz szükség lenne egy új alkotmányozási folyamat beindítására, amelynek a végcélja az autonóm régiókra épülő Európai Köztársaság kialakítása volna; közvetlen európai parlamenti-, és európai köztársasági elnökválasztással.
  • A NATO-ban az Európai Köztársaságnak, az Egyesült Államokkal egyenrangú partnerként, saját ütőképes haderővel és kibervédelmi képeséggel kellene rendelkeznie.
  • Az európai civilizációnak már ma is kitapintható három megkülönböztető sajátosságát kéne még jobban kidolgozni és felmutatni a világ számára:
    • Nemcsak a megosztó és rivalizálásra késztető nemzetállamiság leépítése lenne fontos, hanem a Bioszféra védelme is!
    • Nemcsak a jogállamiság fontos, hanem a szociális igazságosság kérdése is, vagyis a gazdagok vagyoni és örökösödési adóinak megemelésével létrejövő pénzügyi alapból kellene kiutalni az emberhez méltó életet biztosító minimális alapjövedelmet minden európai állampolgárnak.
    • Európa már ma is élen jár a digitális szabályozás terén és a továbbiakban is arra kellene törekednie, hogy az amúgy elfogulatlan, előítélet-mentes Mesterséges Intelligenciát beépítse a konfliktusok kezelésébe oly módon, hogy a M.I. ágenseit, a törvényi algoritmusok alapján, „ügyészi” és „védői” szerepben alkalmazza, miközben a végső döntést az emberi mérlegelésre és bölcsességre bízná.
  • Európának javaslatot kellene tennie az ENSZ átalakítására, hogy az levethesse a második világháború végén kialakult és mára elavult jellegét és a többpólusú világnak megfelelően a Világhatalmi Pólusok, valamint a Bioszféra érdekeit szem előtt tartó tudósokból, papokból, művészekből stb. álló Ombudsmani Tanács együtt alkothassa azt a (mai Biztonsági Tanácshoz hasonló) testületet, amely a földi bioszféra és benne az emberi civilizáció hosszú távú fennmaradását garantáló intézménnyé válna.
• Bővítés – Európának erősnek és nagynak kell lennie! Vissza kell fogadni a Brexittel zsákutcába került Egyesült Királyságot (és azt, ami megmarad a Brit Nemzetközösségből). Európának szoros szövetséget kell kiépíteni a Földközi-tenger térségében élő arab és zsidó néppel, valamint a kelet-európai szláv és nem szláv etnikumokkal.
• Migráció – Csak olyan betelepülni szándékozó kaphatna európai állampolgárságot, aki magáévá teszi a nem vallási jellegű, az egyéni szabadságot és a természeti környezetet tiszteletben tartó köztársasági alapeszményt.
• Energia – Az Európai Unió, mint minden más civilizáció, addig marad virágzó, ameddig az ivóvíz, az élelmiszer és az energia mindenki számára olcsón elérhető. Ebből következően ajánlatos a többlábon állás; a megújuló energiaforrások mellett szükség lesz az atomenergiára, az élelmiszertermelésben a klíma felmelegedését elviselni képes genetikailag módosult növényzeten alapuló mezőgazdaságra és a használt vizek tisztítására, illetve újrahasznosítására.
• Biztonság és védelem – Itt a legsürgősebb feladat az ellenséges digitális behatolás ellen nehezen védhető nemzetállami védelmi kapacitásának felváltása lesz egy hatékony, kontinentális kibervédelemmel. Ha ez biztosítva lesz, akkor nyugodtabbak lehetünk az energiabiztonság és az ellenséges dezinformáció elleni védelem tekintetében is.
• Ellenállóképesség és versenyképesség – Az innováció hajtómotorja az oktatás és a motiváció. Olyan iskolai modellre lesz szüksége Európának a 21. században, amelyben valódi esélyegyenlőség talaján történik a tehetséggondozás. Vagyis egyfelől a finn-modellhez hasonló ingyenes, magas színvonalú közoktatásra lesz szükség, másfelől a kínai mandarin-vizsgákhoz hasonló megmérettetésre; amelyre bárki jelentkezhet és amelynél nem a bemagolt tudás mennyisége a mérvadó, hanem az abból hasznosuló problémamegoldó, empatikus, művészi és etikus emberi minőség – mert csak ezekkel az erényekkel maradhat az emberi elme versenyképes a Mesterséges Intelligenciával szemben Európában és a világon mindenütt.