MaGYAUR

MaGYAUR

Ma a szabadgondolkodó és Európa-barát magyarok halálos ellenségei vannak hatalmon

2018. május 31. - Magyaur

Magyarországon az ellenzéki politikusok naiv, vagy ál-naivan módon úgy tesznek mintha a politika a parlamentarizmus játékszabályai közt zajlana. A Fidesz-KDNP nem.

A kormánypártok minden szabályt felrúgva akarják a földbe tiporni azokat, akiket az ellenségüknek tartanak.

Tulajdonképpen elárulják a a magyarságot, mert a Fidesz-elitet + az Orbán-fanatikusokat + a bevett egyházakhoz kapcsolódó hívőket + a székelyeket (Figyelem; nem általában az erdélyieket, akik között sok a városlakó és a modernizmust követő, hanem az állítólagosan falusi, hívő és bezárkózó székelyeket) nevezik 100 százalékos magyarnak és mindenkit, aki nem 100% az megérdemli a sorsát, annak "kuss" a neve a saját országában...

 

Győz az ellenzék...

 ha 15 millió magyar érdekét fogja foggal-körömmel védeni a fideszes nemzetrontó politikával szemben!

Akkor jár el helyesen egy népfrontos ellenzék (hiszen a pártokat, magát a pártrendszert szavazták le 2018-ban!) ha felvállalja az összes fidesz-érdekkörön kívüli erő és csoport képviseletét.

Nemcsak a magyarországi "vidékről", nemcsak a kivándorolt magyarok százezreiről, hanem a Székelyföldön kívüli határon túli magyar emberekről van szó. Amennyiben a magyar ellenzék nem elégszik meg a terméketlen parlamenti politizálással, akkor izgalmas vérfrissítés következhet be a koravénné torzult "Fiatal Demokraták Szövetséggel" szembenálló erők vezetésében!:)

Sok hazaszerető és egyben Európa-barát ellenzéki politikus van, akiknek mindent újra kell gondolniuk, mert közép- és hosszú távon megszűnik a nemzeti keretek közt működő pártrendszer és csak pán-európai pártok lesznek, illetve ezzel szoros összefüggésben a fejlett világban megszűnnek a nemzetállamok (természetesen a nemzetek nem, de csak kulturális-nyelvi régióként élnek tovább). A választási vereség után az lesz méltó az "ellenzéki politikus" címére, akiben lesz elég bátorság, kreativitás és munkabírás mindent új alapokról kezdeni!

Az illiberális bűnök és a „happy end” eshetősége

 

Nincs szükség a válság előidézéséhez összeesküvésre. A fejlődés következtében több ember és gyermek marad életben, az emberiség létszámának növekedésével arányosan nő a nyersanyag- és energiafogyasztás, márpedig ha az emberi társadalmak gyorsuló ütemben felélik a természeti erőforrásokat, akkor nemcsak a környezetszennyezés, nemcsak a túlnépesedés következtében előforduló járványok, hanem a háborúk veszélye is nő. A mozgékony világgazdaság, a civilizációs elszigeteltségek megszűnése, a szegénység és a háborúk spontán módon népmozgásokat indítanak el -  ki és bevándorlá

A Fidesz a válságtényezőket jól mérte fel, de bűn rossz válaszokat adott rájuk:

Az első hiba: a rossz politikai filozófia

A Fidesz-KDNP kurucos, jogászi megközelítésű, keresztényi mázzal bevont nacionalizmusának válságmegoldó receptje nem más, mint visszatérni a „jó magyar” hagyományokhoz, kialakítani a szuverén magyar államot, valamint a hozzá kötődő illiberális középosztályt és mágnási réteget, tehát hangsúlyozottan nem piacgazdasági, nem liberális megoldást kíván megvalósítani (ennyiben ellentmondás nélkül belesimult a lakosság által jól ismert és gyakran visszasírt kádári szocializmus „kapitalizmus-ellenes” irányvonalába). De ez egyben zsákutca is! A pálya, ahol az országok és cégek megmérkőznek az jelenleg maga a világgazdaság. Ennek következtében, amelyik ország veszít a „piaci értékéből” onnét a nemzetközi munkaerőpiacon jól érvényesülő minőségi munkaerő elvándorol, a lábával szavaz.

 

A második hiba: a rossz gazdaság-politikai stratégia

A világ politikusai közül nemcsak Orbán gondolja azt, hogy a bizonytalanságok kivédésének, illetve annak illúziójának legjobb módja a nemzeti nagyság felemlegetése, a határok mögé történő bezárkózás. Ez a védekező magatartás máshol is előfordul, mert a kétségbeesett emberek a nemzeti identitásukba, a tradíciókba kapaszkodnak. Ez olyan, rövid távon megnyugvást adó, de végül „öngyilkos” tett, mint amikor valaki nem tudja elengedni a süllyedő hajó korlátját. A populista politika nem tesz mást, minthogy egy „rutin-mentes” világban megerősíti a hitükben és előítéleteikben a „rutin-vezérelt” embereket és közösségeket -!

A közösség éltető eleme az embernek, de a valódi megoldást olyan felnőttesen gondolkodó és cselekvő emberek bővített újratermelésében kell keresni, akik az állami gondoskodás, vagy protekció nélkül is tudnak érvényesülni a konkurenciaharcban. Ne felejtsük el, hogy Európa történelmi jelentőségét, többek közt, az „odüsszeuszi” kíváncsi és kísérletező egyéniség, individuum megteremtése adta.

 

 

A harmadik hiba: a rossz kormányzás

Az Európai Unió felzárkóztatási programja révén Orbán kormányának az ölébe egy elképzelhetetlenül nagy mennyiségű pénz hullott. Vajon mire költötte a fideszes párt elit az euró milliárdokat? Ma már lehet tudni, hogy nem arra, amire az Európai Unió szánta, vagyis nem az egészségügy, nem az utak, vasutak, nem az iskolaügy és nem a szociális rendszer strukturális modernizálására, hanem arra hogy a saját hatalmát bebetonozza. Itt nemcsak a korrupcióról van szó, hanem a piacgazdaságban ismert „elmaradt haszonról” és a időveszteségről, hiszen gazdasági, technológiai és életszínvonal szempontjából tetemes hátrányba kerültünk a környező országokhoz képest.

 

Felvetődik a kérdés, ilyen helyzetben mekkora a „sikeres és boldog befejezés”, a „happy end” esélye?

Az első esély: összefogás másképpen, tágabb értelemben; tehát ki kellene lépni a magyar parlamenti pártrendszer keretei közül!

  • A fenti okokból nemzetrontónak ítélt illiberális rendszer ellenzéke (pártok, szakszervezetek, kegyvesztett egyházak, a hatalom sáncain kívülre került művészek, tudósok és médiák) tömörüljenek egy országos kiterjedésű „Nemzeti Népfrontba” a közös kommunikáció és cselekvés érdekében,
  • A „Nemzeti Népfront” legközelebbi szövetségesei a részben az utódállamokban, részben a külföldön dolgozó magyarok lehetnének.
  • Szövetségesek lehetnek még az európai parlament illiberális politikával szembeforduló politikai erők.

Második esély: elindítani egy nemzetközi mozgalmat egy világias, kicsi, de hatékony bürokráciával, közvetlenül választott európai parlamenttel, kormánnyal rendelkező, de nem a kakaskodó nemzetállamokra, hanem a régiós önkormányzatokra épülő Európai Köztársaságért, amelynek elnöke és kormánya irányítja a közös pénzügy-, hadügy-, és külügyminisztériumot, valamint az egységes európai titkosszolgálatot és ügyészséget. Csak egy erős haderővel rendelkező Európa képes önmagát és civilizációját megvédeni a népvándorlás körülményei közt!

Harmadik esély: az emberiség elemi érdeke, hogy a nem túl távoli jövőben a nemzeti, vagy vallás-alapú identitás helyébe bioszféra-nézőpontú identitás kerüljön. Vagyis olyan világkormány irányítsa a Földet, amely felszámolja a bűnözés hátországát jelentő off shore cégeket és képes hathatósan elősegíteni az ember és természet megbomlott egyensúlyának visszaállítását!

Amiképpen lehetséges volt „happy ending” az igazán hátrányos ellenzéki szerepkörből induló Fidesznek, olyképpen lehetséges az illiberalizmussal szembenálló politikai erők győzelme is, csak találékonynak és eltökéltnek kell lenni!

„Ellenzék-ébresztő” gondolatok

Mást! Másképpen! 

Ha erős és hatásos akar lenni az ellenzék, akkor mást és másképpen kell csinálnia! Amennyiben a jelenlegi kormány azt propagálja, hogy aki nincs a Fidesszel az hitehagyott és a haza ellensége, akkor nincs mit várni tőle – nincs és nem is lesz különalku!
Először is össze kéne fognia minden Orbán-ellenes erőnek: nemcsak a pártoknak, hanem a civil szervezeteknek, a szakszervezeteknek és a hatalommal „nem-kollaboráló” egyházaknak és a nem kormányzati függőségbe kényszerített médiáknak. Egy „népfronthoz” hasonló esernyő-szervezetben kellene működniük; ki-ki a maga területén, esetenként előre egyeztetett módon és üzenetekkel. 
Másrészt túl kell lépni a kényelmes parlamenti pártpolitizáláson, amelynek játékszabályait részben az orbáni jogászcsapat állította össze. Az ellenzéknek, amennyire csak tudja, fel kell karolnia, a fideszes pártállam által magára hagyott embereket, közösségeket, térségeket és tevékenységeket. Pénzügyi támogatásról is szó lenne, de sokszor elég lenne a közös válságkezelés, a szakmai segítségnyújtás. De túl kellene lépni a pártpolitizálásnak az országos kereteket is! Egy ilyen népfrontos mozgalomnak radikálisnak és jól láthatónak kell lennie külföldről is. 
Pán-Európai célokkal kell rendelkeznie. Ebből a szempontból is az Orbán-kormány ellentettjévé kell válnia, vagyis egy még erősebb Európai Unió létrejöttét kellene támogatni. Egy olyan európai föderációt, amely nem a nemzetállamokon (amiből alig van egységes, „homogén” hiszen a nemzetállamok is különféle nyelvű, kultúrájú régiókból álltak össze), hanem régiókon nyugszik. Kifejezetten magyar érdek a „Régiók Európája” koncepció, hiszen a magyarság több mint egyharmada az országhatárokon kívül él; az utódállamokban és munkavállalóként egyebütt. Ily módon közös hazánkká válna az egységes, de a régiók szintjén önkormányzattal, autonómiával rendelkező Európa.
Ami az anyagi hátteret illeti: befizetők lennének a résztvevő pártok, más szervezetek, remélhetőleg az Európai Unió is támogatná a kezdeményezést és gyűjtést lehetne rendezni itthon és a külföldön élő magyarok közt.
Az első akciót az Európai Uniós választásokra való felkészülés jelentené. 
Mutassuk meg Európának, hogy nemcsak a nemzetét lejárató, hepciáskodó Orbán-félékből áll Magyarország!

Orbán Viktor legszívesebben lecserélné Magyarországot Székelyföldre, a köztársaságot pedig istenkirályságra…

Az orbáni jobboldal szemében magyarországi lakosság nagy része elfajzott; a globalizmus „kultúrmocskának” a hatása alá került; vagyis nem igazán vallásos és nem eléggé működnek benne az „egészséges nemzeti önvédelmi reflexek”. Bezzeg a Székelyföldön!
Ott, mivel a székely-magyarok a saját bőrükön érzik a román állam nyomását, ezért összezárnak. Vigyáznak, arra, hogy ne legyenek magyar-román vegyes házasságok, gondot fordítanak a magyar nyelvű iskolák és a közösségi érzést erősítő egyházi intézmények fenntartására. Nem véletlen, hogy a Fidesz legfontosabb kinyilatkoztatásai a székelyföldi Tusnádfürdőn történnek, az sem véletlen, hogy egy mostanában kreált székely zászlóval cserélik le az EU zászlóját a parlament homlokzatán.
A „székelyföldi paradigma” kivételesnek számít, hiszen Erdély nagy részében és a Kárpát-medence többi magyar lakta vidékén is a magyar kisebbség a magyarországihoz hasonló módon nyelvében és kultúrájában is nyitott.
Nyitott a modernizmusra is, ami magyar reakciós jobboldal szerint a legnagyobb kockázat: hiszen szerintük a modern technikai alapú, vallástalan, nem az etnikai elven alapuló közösségépítés a nemzet vesztét okozza. Márpedig számukra, mint tudjuk jól, nem a népjólét emelése a legfontosabb érték, hanem a nemzet és benne „nemzeti középosztály és oligarchikus felsőbbség” kialakítása – bármi áron.
Az orbáni reakciós jobboldal a „székely-mintájú” a kisebbségi magyar stratégiában hisz, úgy véli kishitűen, hogyha nem gubózik be Magyarország az Európai Unión belül - a „székely autonómia” mintájára - akkor eltűnik rövidesen, akárcsak a szórvány magyarság.
(Nem mellékesen sok romániai és magyarországi nacionalista számára érthető és elfogadható volt az ultra-nacionalista román pártfőtitkár Ceausescu által megálmodott gazdaságilag független, növekvő lakosságszámú, öncélú nemzetállam ideája – csak ne irányult volna a magyar kisebbség ellen...de maga a célkitűzés jó volt szerintük.)
Ebben a kontextusban Orbán Viktor a saját szerepét nem kormányfőként fogja fel, hanem egyfajta nemzetmentő „megváltóként”, aki a hitehagyott és gyenge nemzeti öntudattal rendelkező magyarországi lakosságot, ha kell mézesmadzaggal, ha kell korbáccsal, de a „helyes útra” téríti, és a 21. századból egy 19. századi nemzeti romantikába röpít vissza.
Itt már nem egyszerű személyi kultuszról van szó, hanem egy transzcendens, „isteni tervnek” a végrehajtásáról, amelynek során a „Történelem Ura” Orbán Viktort szakrális hatalommal ruházta fel.
Az ellenzék jó ha felkészül arra, hogy a nem túl távoli jövőben az orbáni politika kritikáját nem egyszerűen „magyar-ellenesnek”, hanem „istentelennek” és "megszentségtelenítőnek" bélyegzik meg!

Új világrendet!

Ahogy a kommunikáció forradalma viharos gyorsaságú volt (gondoljunk arra milyen gyorsan jutottunk az orsós magnótól a kazettás, CD-és hangrögzítésen át a "you tube"-hoz) a gazdasági tevékenységek egyre inkább ember nélkül zajlanak majd a jövőben. Történelmi mércével mérve pillanatokon belül az lesz a gond, hogyha nincs munka akkor egyfelől honnét lesz pénze az embereknek és mivel lehet őket lekötni? Én úgy képzelem, hogy olyan nagy horderejű problémák kerülnek a felszínre a túlnépesedés, a környezetszennyezés és a "haramia-államok" (bűnözők+titkosszolgálatok+választott politikai elitek összejátszása) elterjedése révén, amik ellen csak globális módon lehet küzdeni. Világkormány kell nemcsak a bioszféra megőrzésére, hanem bűnözés háttérbe szorítására is! Tökéletesen meg kell szüntetni az Off Shore kiskapukat. Csak személyes vagyon létezzen, a magántulajdon ne lehessen örökölni - ki-ki maga abból éljen, amit munkája révén elér. Az így keletkező hatalmas, világméretű közvagyont aztán az élet fenntartására szolgáló minimális alapjövedelemként szét lehet osztani mindenkinek. Ha valaki ennél a tisztes szegénységi szintnél jobban akarna élni, ahhoz tanulnia és dolgoznia kell. A munka a fejlődésnek ebben a fázisában, a magas szintű kreatív és innovatív tevékenységek mellett egyre inkább az „ember-állat-növény” központú szolgáltatás lesz. És íme a jólismert robotizáció mellett a 3D technika terjedésének következményeiről: ha nem kell gyárban alkatrészt gyártani, ha a tervező asztalról egyenesen a felhasználóhoz kerül a kifejezetten rászabott(!) műszaki eszköz, akkor nemcsak gyárra, logisztikára, de szállításra sincs szükség, vagyis nem kell nagy úthálózatbővítés, kőolajipari beruházás és benzinkúthálózat…
https://totalbike.hu/hirek/2018/04/27/fonok_durvan_osszecsuktam_a_gepet_nyomtatok_hozza_uj_vazat/

Főnök, durván összecsuktam a gépet, nyomtatok hozzá új vázat!
Főnök, durván összecsuktam a gépet, nyomtatok hozzá új vázat!

Egy mondat az óhajtott jövőről

Európában le kellene építeni a közös cselekvést akadályozó nemzetállamokat, a politikai élet felszínére kellene felhozni a nemzetállamok által elsüllyesztett történelmi-kulturális régiókat, mint például a székely/erdélyi autonómiát, Katalóniát, Skóciát, ehhez jöhetnének esetleg új (az európai történelemből sem ismertelen) „városállamok” mint Párizs, Berlin, Budapest – és mindez egy közös hadügyet, pénzügyet és külügyet irányító, kis létszámú bürokráciával és közvetlenül választott parlamenttel és elnökkel irányított, a civilizációnkat hatékonyan megvédeni képes Európai Köztársaság keretén belül!

süti beállítások módosítása