„Az orosz irodalomnak úgy látszik, két egymás mellett futó, élesen elváló vonala van: az emberi és a démoni vonal. Az emberi vonal Puskin, Turgenyev, Tolsztoj, a démoni vonal Lermontov, Gogol, Dosztojevszkij. Az emberi vonal melegszívű és felvilágosodott (Tolsztoj vallásossága tipikus „felvilágosodott” vallásosság, kritikus kereszténység, a hit tanításaiból csak azt fogadja el, ami véleménye szerint nem ellenkezik a józan ésszel). A démoni vonal nem hisz feltétlenül Istenben (Lermontov nem lehetett nagyon hívő, Gogol … hinni akart) – de feltétlenül hisz az ördögben. Gogol műveiben az ördög nem jelenik meg személyesen; de annál több szó esik róla e művekben és Gogol leveleiben. Nem férhet kétség ahhoz, hogy szemében az ördög abszolút valóság volt, még sokkal inkább az, mint Dosztojevszkij szemében. Valóság volt és félt tőle.
Az orosz szellemi életben a felvilágosodás sokkal újabb keletű, mint Európa többi államaiban, és csak azt a vékony réteget hatotta többé-kevésbé át, amelyet Nagy Péter teremtett meg – a lakosság óriási tömegeit Gogol idejében még alig érintette. Az a démon lakta, ördög lovagolta világ, ami Európa volt a XVIII. század előtt, tovább él Oroszországban. Az orosz ember sokkal közelebb van az archaikus gyökerekhez, mint a nyugati. Amikor Gogol és Dosztojevszkij az ördögöt valóságnak érzi, akkor nem különös, eltévelyedett lélek, hanem mély közösségben áll népével, sokkal inkább, mint a nyugatos Turgenyev vagy Tolsztoj. /…/
Gogol a Levelezés c. könyvében azt hirdeti, Oroszországot csak az mentheti meg, ha teljes engedelmességet fogad a cárnak és a pravoszláv egyháznak, leszokik a felesleges bírálgatásról, és visszatér a régi idők patriárkális egyszerűségéhez. Csakhogy a régi szép idők Oroszországban a kancsukát jelentették, amelyet a férjnek tanácsos feleségével, az apának fiaival szemben alkalmazni, azok lelki üdvössége érdekében; a régi szép idők ott nem az európai középkor napsugaras tájai, hanem Rettenetes Iván, a tatárok, az egyiptomi sötétség birodalma. És Gogol mintha ezzel rokonszenveznék: a parasztokat felesleges iskoláztatni, írja, minek is olvassák az üres fecsegést, amelyet a nyugatra néző humanitárius szellemek összeírnak – különben sem érnek rá olvasni. Bjelinszkijnek bizonyára igaza van, amikor azt mondja, nincs nagyobb aljasság, mint a vallás szent nevét és eszméit arra használni fel, hogy a népet butaságban és elnyomatásban tartsák az idők végezetéig.”
(Szerb Antal: Gondolatok a könyvtárban – Magvető, Bp, 1971; 455-456, 458-459 old.)
„Ilham Alijev – aki katonai egyenruhában ellátogatott Hegyi-Karabah elfoglalt fővárosába, felvonta az azeri zászlót, és bakancsban látványosan végiggyalogolt a hegyi-karabahi örmény zászlón – nyíltan büszkélkedik azzal, hogy katonai eszközökkel is lehet békét teremteni.
Nem igazán megnyugtató, hogy Alijev a szomszédos Örmény Köztársaság egészét „Nyugat-Azerbajdzsánnak", Jerevánt pedig „történelmileg” azeri földnek tekinti.”
https://444.hu/2024/01/16/aggaszto-ahogy-azerbajdzsan-megoldott-egy-regota-huzodo-konfliktust
Akárhol is húzódik majd a háború végeztével a határ Ukrajna és Oroszország közt, de...
Nem lesz attól szuverén Mo., ha kiválik az EU-ból.
Viszont a maradék autonómiáját is elveszti a keleti függőségben!
Azt a fantasztikusan gyors és alapos Telex-es újságíró, Lengyel-Szabó Péter, már kiderítette, hogy félreértés, miszerint Erdő Péter lenne a legesélyesebb jelölt Ferenc pápa örökébe lépni (lásd a mellékelt linket!). Nem igaz, hogy a magyar katolikus egyház feje, Erdő Péter bíboros volna Ferenc pápa lemondása, vagy halála esetén a legesélyesebb utódjelölt, „hála istennek”. .. Nemcsak azért, mert Erdő Péter a Fidesz pártkongresszuson való részvételével tisztségének teljes súlyával támogatta a lakosság kisebb részének gyors gazdagodását, nagyobb részének gyors elszegényedését elősegítő, a dél-amerikai diktátorokhoz hasonló Orbán Viktor politikáját, hanem mert az ókonzervatív elvek veszélyeztetik a katolikus egyház megújhodását.
Az már látható, hogy a hagyományokat merevebben követő, jobboldalibb, esetenként a nacionalizmusnak engedményeket tevő közép-kelet európai katolikus egyházak nem voltak képesek áttörést elérni: nemhogy nem nőtt, de csökkent a templomba járók száma.
A 21. században nem egy újabb II. János-Pál pápára van szükség, hanem inkább egy olyan szociális érzékenységű reform-pápára, aki közelebb hozza az egyházat a megalázott és megszomorított, bármilyen bőrszínű emberekhez ugyanúgy, mint a fogyasztói társadalomból kiábrándult fiatalokhoz. A 21. században olyan pápára van szükség – akit akár elfogadunk Krisztus földi helytartójának, akár nem – de akire mint az „Isteni látószög” hiteles képviselőjére tekinthet mindenki. Tehát olyan „katholikosz”, görögül „teljességben és harmóniában levő”, világot átölelő morális tekintélyre, aki képes felülemelkedni az egyházi kereteken és kezet nyújt a görög-keleti pátriárkának, muzulmán előljáróknak, buddhista papoknak, rabbiknak, afrikai, mongol sámánoknak, de az ateistáknak is a teremtett, vagy az evolúció alapján létrejött földi élővilág fennmaradása érdekében.
Sajnos azt kell mondanunk, hogy a globalizmust és környezetvédelmet elutasító, a nemzeti és szociális részérdekeket fetisizáló orbánizmussal kollaboráló Erdő Péter nem alkalmas a világ erkölcsi vezetőjének szerepére.
https://telex.hu/zacc/2024/01/01/papa-erdo-peter-vatikani-szaklap-fake-news
Szép, új 2024-es évre ébredtünk, amelyben akárcsak a „Csillagok háborújában” két hatalom, két őserő csap össze: a kereskedő jellegű Galaktikus Köztársaság és a katonai jellegű Galaktikus Birodalom... vagyis a liberális, piacpárti Nyugat (EU+USA) és a keleti, terjeszkedő hadiállamok: Oroszország, Törökország, Kína és Észak-Korea.
Szégyen, hogy az orbáni-Magyarország - a saját önző párt-érdekei miatt - a Föld békéjét fenyegető, "Halálcsillag" országcsoporthoz dörgölődzik!
https://24.hu/kulfold/2023/12/31/kim-dzsongun-haboru-eszak-korea-del-korea-usa/