MaGYAUR

MaGYAUR

Az „esszé” műfaj megteremtője így vall életről, halálról…

2020. október 23. - Magyaur
Montaigne (1533-1595) hitvallását így foglalta össze Szerb Antal: „Hogy biztosítsuk az örömöt és elkerüljük a fájdalmat, igyekezzünk elszakadni. Elszakadni annyit tesz, mint felszabadulni. Csak az egocentrikusember, aki életét nem tette rá semmire és senkire, igazán szabad. A szenvedélyes XVI. században, az ösztönemberek hőskorában az értelem primátusát hirdeti, a Bertalan-éj szomszédságában a békét, a türelmet, a megértést; mert hiszen egocentrizmusa igen kevés dolgot talál, amiért érdemes lenne kockára tenni drága életünket, egyetlen életünket.
És még kevesebb dolgot, amiért érdemes lenne kegyetlennek lenni; mert a fizikai kegyetlenség a legfőbb rossz, jóformán az egyetlen bűn Montaigne szemében.
Ő maga nem kockáztatta az életét; amikor polgármester korában hazahívták Bordeaux-ba, mert a városban kitört a pestis, bizony nem ment haza. De megrendülten nézte a parasztokat, akik mikor észrevették magukon a betegség jeleit, megásták sírjukat, belefeküdtek, és végső órájukon önmaguk kaparták a földet magukra, hogy szomszédjaikat megkíméljék.
Ezt a csendes, belső bátorságot, a sorsvállalás komoly hősiességét mindenekfölött becsülte és az elsők közt tisztelte e heroizmus gyakorlóját, a népet.”
Szerb Antal: A világirodalom története – Magvető, Bp. 1989; 267. old. (Vajon a nyilasok ezt a könyvet is bezúzták a szerző zsidó mivolta miatt? Talán nem, de Szerb Antalt mindenesetre megölték.)

A Populista Hadiállam = nacionalista „egyházi-katonai” kombó

(A képen az orosz fegyveres erők most frissen felavatott székesegyháza látható, amelynek egyik mozaikján az 1956-os forradalom leverése is szerepel.)

Stendhal regényének azért „Vörös és fekete” a címe, mert a francia forradalom és a napóleoni polgári jellegű császárság bukása után, a feudális nagyhatalmak Szent Szövetsége csak az egyház és a hadseregen belül hagyott karrier lehetőséget a feltörekvő fiataloknak, ezzel is megalkuvásra, konformizmusra kényszerítve őket, így a regény főhősét is. A Szent Szövetség „reakciós” volt, mert nemcsak a forradalmi szellemmel, de a polgári fejlődéssel is szemben állt. Ma hasonló reakciós szerepet játszanak a Populista Hadiállamok.

Az anarchista lázadásokkal, a „színes” és liberális forradalmakkal szembe a populizmus a militarizálódást és a fennálló „isteni” és/vagy társadalmi Rend iránt alázatra és engedelmességre való nevelést állítja. Ennek eszközei: a hazafias érzés felkeltése az iskolában, a (nemzeti sporthoz kapcsolódó) szurkolói attitűd megerősítése, a szexuális szabadosság elleni fellépés a családnak mint önmagában való értéknek a felmutatása révén. Továbbá a valláserkölcs primátusának a kinyilvánítása a civil erkölccsel szemben; az állam és egyház összefonódása, sutba dobva a hatalmi ágak egymás ellenőrzésének mechanizmusát és ily módon utat engedve az önkénynek és a cenzúrának.

A veszélyekkel való riogatás, nemcsak állandó harckészültségben tartja a társadalmat, de újfajta alá/fölérendeltségi viszonyt hoz létre: a „megbízhatatlan, fegyelmezetlen és felelőtlen” civilek fölé helyezik a nemzetállam „fegyelmezett és hatékony védelmezőit” az egyenruhásokat. Ez ad magyarázatot arra, hogy miért kell a Populista Hadiállam szempontjából „megbízhatatlan” kórházak, de még egyes oktatási intézmények élére központilag kirendelt „komisszár”-t helyezni.

A Populista Hadiállam vezetőinek nem a piaci, nem a gazdasági siker a legfontosabb célja, hanem a hatalom tökéletes birtoklása, még akkor is ha ez a lakosság elszegényedésével jár. Ezért gondolhatta Putyin a Krím elfoglalása után, hogy felkorbácsolt tömegindulatok és a győzelmi mámor minden gazdasági gondot és korrupciót elfeledtet.

Világméretű harc folyik a Populista Hadiállamot irányító nacionalista elitek és a nemzetek-feletti (részint tőkés, részint zöld) „civil” elitek közt. Még javában zajlik a technológiai, kommunikációs háború, de a Fidesz-Magyarország már mintha elkötelezte volna magát a „civil Európai Unióval” szemben a maradi Szent Szövetség mellett…

https://telex.hu/kulfold/2020/10/20/az-1956-leveresere-is-aldast-ad-az-orosz-hadsereg-katedralisa

 

Tökmagjankók ijesztegetik a diákokat és a magyarokat...

A diákok nem féltik az egziszteciájukat, nem esnek hasra holmi ezredes, államtitkár, miniszterelnök nem létező "tekintélyétől" és felette állnak a kisszerű politikai adok-kapoknak.
Ők az európai kultúra magyarországi zászlóvivői és a Magyar Kultúra és Tehetség képviselői az európai és a világ kulturális életében.
Tisztában vannak azzal, hogy a mai politikai basáskodó nímandok eltünnek a történelem süllyesztőjében, de a Blaha Lujzák, Csortos Gyulák, Latinovits Zoltánok stb. neve fennmarad, mert csak a tiszta, önzetlen, pozitív teljesítmény számít!

Nem az iszlám, hanem a vallási fanatizmus a bűnös.

Nem kell "populista barbár"-rá válni, hogy legyőzzük a barbarizmust!

https://444.hu/2020/10/16/brutalisan-kivegeztek-egy-kozepiskolai-tanart-egy-parizs-melletti-kisvarosban#

A modern nyugati kultúra arról ismerszik meg, hogy nem fogadja el a "tabu" fogalmát a vallásokkal és a tudományos elméletekkel kapcsolatban; következésképpen nem tartja bűnnek sem a szentségtörést, sem a hitetlenséget. Ez a nacionalisták és hívők fanatizmusát kihasználó populizmus állításával szemben nem a dekadencia, hanem ellenkezőleg felvilágosultság, a fejlődés, az előítéletmentesség és a humanizmus jele!
https://444.hu/2020/10/16/brutalisan-kivegeztek-egy-kozepiskolai-tanart-egy-parizs-melletti-kisvarosban#

Libernyák-Gyíkember elleni összeesküvés logikája

https://444.hu/2020/10/16/trump-nem-volt-hajlando-elutasitani-az-osszeeskuves-elmeletet-amely-szerint-satanista-pedofilok-ellen-harcol

Íme a szélsőségesen populista "politikailag NEM-korrekt" logika, amelyet részben, vagy egészben milliók követnek: aki nem Trumphoz hasonló „vallásos hazafi” ; az ballib. demokrata.

- Aki liberális, vagy "libernyák-baloldali": az ateista.

- Aki ateista: az sátánista.

- Aki sátánista: az pedofil.

- Aki pedofil: az nemcsak a gyerekkel való szexre, hanem a gyerekek vérére is szomjazik. (Jelzem ezzel a hamis váddal, - hogy tudniillik keresztény gyerek vérét rituálisan bele kell csorgatni a készülő pászkába - vádolták meg a tiszaeszlári zsidókat a 19. század végén...). De sőt a "Jancsikat és Juliskákat" a McDonalds alagsorában megsütögető a sátánista-pedofil Hillary Clinton (meg a többi liberális-zsidó/sorosista) meg is eszi őket!

- Aki tehát a populista vezérrel szemben áll az már nem is Ember, hanem potenciális "gyíkember-kannibál"!

- Aki tehát "libernyák kannibált" öl az nemhogy bűnt követne el, hanem ellenkezőleg hőstettet hajt végre a nemzet dicsőségére!

Itt tartunk :(

https://444.hu/2020/10/16/trump-nem-volt-hajlando-elutasitani-az-osszeeskuves-elmeletet-amely-szerint-satanista-pedofilok-ellen-harcol

Csak az erőskezű kompetens vezetés LÁTSZATA a fontos

Batka Zoltán "Bűvészkormányzás" című cikke... mintha én írtam volna:)

A legutóbbi nemzeti konzultáción még az állampárt híveinek 61 százaléka – kereken egymillió ember - is úgy látta, be kell zárni az oktatási intézményeket és át kell állni a digitális távoktatásra. Szerencsére a kormánynak 2016 óta pont van digitális oktatásfejlesztésért felelős kormánybiztosa Czunyiné Bertalan Judit személyében, csak meg kellene nyomni tehát a gombot a legkésőbb tavasz óta nyilván lázas igyekezettel kiépített szervereken.

Ha volnának. Helyette Czunyiné hivatali utódján, Maruzsa Zoltán államtitkáron sikerült megnyomni a gombot, aki finom mosolyával mindenkit megnyugtatott, hogy az „októberi iskolai szünet majd kisöpri a vírust” az iskolákból. És a kormányhívek között valahogy nem okozott megrökönyödést, hogy egy német-történelem szakon végzett pártcsinovnyik jósolgat az immáron több száz életet követelt járványról, amelybe több pedagógus is belehalt.

Valójában ugyanis pontosan azt kapják, amire befizettek: az erőskezű kompetens vezetés látszatát. Amely annyira nemzeti, hogy trikolóros szájmaszkot köhög össze. És a képen egy cseppet sem ront, ha bedől a forint, ha tesztelés híján kontroll nélkül terjed a vírus, vagy ha nyilvánvalóan az orosz birodalmi politika vagy a német nagytőke érdekeit szolgálja a kabinet.

Magyarország újkori történetében nem volt még vezetés, ahol a látszat és a valóság ennyire elvált volna egymástól. Orbán szerint olyan országban élünk, ahol világszínvonalú az egészségügy, ahol nincsenek oligarchák, ahol kisebb a korrupció, mint Németországban, ahol sokszínű, szabad a sajtó. Ez is mutatja, hogy Orbán az elsők között ismerte fel, mi az új idők lényege: a kritikus tömeggé lett tudatlanságnak a tudáselittel szembeni, a világon végigsöprő lázadása. 

A változást az internet és a közösségi hálók elterjedése hozta el, ahol egy laposföldhívő futóbolond is egyenértékűvé tudott válni az egyetemi tanárral. Sőt le is körözte: a fogalmatlan tömeg pontosan tájékozatlansága miatt sokkal szervezettebb, határozottabb társadalomalakító erővé tudott válni, mint a lényegénél fogva sokrétű, útkeresésében mindig bizonytalan értelmiség. A lecke adott volt a világ összes diktátorhajlamú politikusának: megfelelő propaganda technológiával a politikai rendszerük sokkal „gazdaságosabban” üzemeltethető, ha nem a problémás értelmiségre, hanem a jól irányítható értelmetlenségre épít. Így tett a minden politikai szélkakasok védőszentje, Orbán is, aki könyörtelen cinizmussal sutba dobta a Polgári Magyarország eszméjét, és kifejezetten a Kádár-rendszerben szocializált idősebb, illetve a leszakadó rétegekre építi a politikáját. A gazdasági konjunktúra lecsengésével pedig azzal próbálja uralni a pillanatot, hogy tudatosan hergeli a köznép gyűlöletét a „szemüvegesek” - tanárok, színészek, orvosok - ellen.

Így lett Magyarországon a kormánypolitika fő feladatává a politikai fantasy világok építése. Így lett a „jó kormányzásból” egy cinikus, öncélú hatalmi gépezet. A politika művészete pedig így vált a hálózatba szervezett emberi butaság és gonoszság menedzselésévé.

Népszava - 2020. október 15.  

https://nepszava.hu/3095587_buveszkormanyzas 

 

 

"Október 23." választ követel!

Egy korábbi bejegyzésem ma is aktuális...

1956-ban a Nyugatot választottuk, és ma mit választanánk?
A magyar történelemben, egyebek mellett, két politikai irányzat birkózik egymással: a „tág-magyar” és a „szűk-magyar” látószög. A „tág-magyar” megközelítés alatt a nyitott, szövetséget kereső, magunkat a tágabb környezetünkhöz integrálni szándékozó törekvést értem. A „szűk-magyar” politikán pedig az „öncélú”, bezárkózó magyar államot, amely a belső integrációt az egyneműsítésig kívánja elvinni.
„Tág-magyar” megoldásra a példa a Kiegyezés. Az ezt követő időszakról - a magyar jobboldal által is elismert történész Nemeskürty István ezt írja a "Kőszívű ember unokái" című könyvében (Magvető, Bp, 1987; 262-263.old.) - „Úgy tűnik, hogy a huszadik századi Magyarország sorsa ekkor, 1896 táján dőlt el. Pontosabban: a Bánffy Dezső-kormány uralomra jutásával. Addig a politikai játszma /…/ legalábbis kétesélyes volt. Egyik esély: folytatódik a kiegyezéskor megfogalmazott szabadelvű politika - és ez előbb-utóbb elvezeti a nemzetet egyfajta szociális jólétig, az általános választójogig, a nemzetiségiekkel kötött valamiféle békéig, a birodalmon belüli függetlenség és okos beilleszkedés szükségszerű kompromisszumainak vállalásáig (közös hadsereg, külpolitika); a másik esély: kemény erőszakos nemzeti politika, a birodalmon belüli beilleszkedés felmondása, a szociális nyugtalanságoknak karhatalommali letörése, a nemzetiségek elnyomása.” Mint utóbb láthattuk ez a „szűk-magyar” nacionalista politika váltotta ki azt a nemzetiségi szembefordulást a szent-istváni Magyarországgal, amely aztán a trianoni tragédiához vezetett.
Utána természetszerűleg maradt a „szűk-magyar” mozgástér az ellenséges kis-antant gyűrűjében, valamint a kényszerpálya az első világháborút lezáró békekötésekkel szemben harcot hirdető fasiszta Olaszország és Németország oldalán. Aztán következett a második világháború elvesztése és a szovjet megszállás. Sztálin halálát követően enyhült a zsarnoki elnyomás, ennek volt köszönhető, hogy robbanásszerűen felszínre kerültek a mélyben rejtőző feszültségek; a korábbi kelet-német, lengyel megmozdulások után végül Budapesten is rendszer-ellenes lázadás tör ki, amely forradalomba torkolt.
1956 október 23-tól kezdődően egy rövid ideig a magyar nép úgy hihette, hogy végre szabadon dönthet arról, hogy merre menjen, nincs többé kényszerpálya, a „szűk-magyar” élettér a múlté, a Nyugathoz csatlakozhatunk! Az előjelek biztatóak voltak: volt precedens arra nézve, hogy a szövetséges nagyhatalmak hagytak egy országot, nevezetesen Ausztriát függetlenné válni, hogy onnan minden megszálló katonai erő, így a vörös hadsereg is békésen kivonult.
A jaltai titkos paktumról nem tudó és Varsói Szerződéssel mit sem törődő magyarok azt hihették, hogy a Nyugat teljes mellszélességgel támogatja majd a felkelt Magyarországot. Amit nem lehet eléggé hangsúlyozni: a magyar nép csodálatos nemzeti egységben hitet tett amellett, hogy „tág-magyar” módon ahhoz a Nyugathoz, nyugati civilizációhoz akar tartozni - Ausztriához hasonlóan, független államként - ahol jogállamiság, sajtó és szólásszabadság, piacgazdaság és demokratikus önigazgatás van.
2016 október 23-hoz közeledvén fel kell tennünk a kérdést, hogy a mai magyarok vajon merre veszik az irányt?
Félek, túl sok honfitársam gondolja, hogy Magyarország ma a „dekadens” Nyugat, a kapitalista globalizmus és a „nihilista”/„hitetlen” Európai Unió miatt kényszerpályán mozog. Holott ellenkezőleg; pont a „szűk-magyar” látásmódú politika az, ami elszigetel, visszavet a fejlődésben, kiszolgáltat minket a honi önkénynek - és amely szemben áll 1956 szellemiségével!

Lázár Ervin mint "sorosista" rendszerkritikus és a keresztény gyerekek megrontója!

https://magyarnarancs.hu/feketelyuk/a-meseorszag-mindenkie-utan-lazar-ervin-lehet-a-szelsojobb-uj-celpontja-133862?fbclid=IwAR1vQxOI2mAgQSHgYacTvPE3RkUIcyQcmT_Wv-6rYIe3EYydtPPItPY7VYU

A "fekete-fehérben" gondolkodó szélsőjobb számára már akkor gyanús volt a meseíró, amikor a "Négyszögletű kerek erdő" meséjében leleplezte a Fidesz mumus-gyártó politikai praktikáját, de aztán jobban megvakarva a többi mese felszínét kiderült, hogy Lázár az egyértelmű jó/rossz mesehősök helyett az összetett jellemű figuráival szándékosan és "libernyák módon" összezavarja naiv magyar gyermeki lelkeket!:)
Idézet a sorosista, anti-orbánista, A NÉGYSZÖGLETŰ KEREK ERDŐ c. meséből:
"Ott hagytad abba, kedves Zordonbordon - mondta mézesmázosan -, hogy nagyon elszaporodtak a pomogácsok.
Zordonbordon vészjóslóan ránézett.
- Mi az, hogy ott hagytam abba? Ennyi talán neked nem elég?
- Azt akarod mondani, hogy... hogy a pomogácsok - dadogta, s annyira belekeveredett a dadogásba, hogy Ló Szerafin segítette ki:
- Minket támadnak meg?
Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon arca felragyogott. Már amennyire egy ilyen észveszejtő csúfság ragyogni tud.
- Na végre, hogy leesett a húsz fillér! - ordított fel boldogan. - Mi az, hogy megtámadnak! Széttépnek, kinyírnak, átpasszíroznak, kerékbe törnek, felnyársalnak, elemésztenek, miszlikbe vágnak, porrá zúznak benneteket!
- Jaj istenem! - sírt fel Vacskamati.
Na de a többiek se különbül. Sápadoztak, szepegtek, reszkettek.
- Segítség! - jajdult föl Szörnyeteg Lajos.
A halálmegvető bátorságú oroszlán, a nagyhangú Bruckner Szigfrid se düllesztette a mellét. Azt suttogta:
- Meneküljünk!
Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon diadalmasan nézett a berezelt társaságra.
- Hiába is menekülnétek. Körül vagytok zárva. Bármerre futtok, a pomogácsok kezére juttok.
Erre lett aztán igazi haddelhadd! Futkostak, ugráltak, jajgattak, siránkoztak. Csak az egy Dömdödöm támaszkodott szótlanul, karba tett kézzel egy fának.
A nagy zajongásból Vacskamati hangja sivított elő:
- És akkor most mit csináljunk?
Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon élvezte a zűrzavart.
- Tudom, hogy magatoktól sose jutna eszetekbe. De segíteni akarok rajtatok, hát megmondom. Egy dolog segít csak: a harc!
A reménykedő arcok elfintorodtak.
- A harc? - rebegte Bruckner Szigfrid.
- Az üsd-vágd, nem apád? - hebegte Vacskamati.
- A csihi-puhi? - habogta Szörnyeteg Lajos.
- Az - mondta Zordonbordon. - Bár reményetek úgyse sok van. A pomogácsok rettenthetetlen harcosok. Bátrak, alaposak, szívósak, kegyetlenek.
Ez kellett csak! Csak úgy zengett az erdő a sírás-rívástól. Zordonbordon meg pöffeszkedett nagy boldogan. Hiszen éppen ezt akarta.
/…/ Azt hittük, a pomogácsok jönnek.
- Miért, még nem voltak itt? Pedig hallottam, hogy nagyon zajonganak. Ti talán nem hallottátok?
- Jaj, dehogynem, azért is ijedtünk meg annyira.
- Bármelyik pillanatban támadhatnak - mondta vészjóslóan Zordonbordon. Aztán elhallgatott, összehúzott szemmel végignézett rajtuk. - Bár... - folytatta - bár én meg tudnám őket fékezni.
Gyorsan odasereglettek köréje, esdeklően néztek rá.
- Segíts rajtunk, kedves Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon!
Zordonbordon úgy tett, mint aki nagyon gondolkozik, segítsen-e vagy sem. Aztán nagy kegyesen bólintott.
- Na jó, segítek. De nem ingyen ám!
- Kérj, amit akarsz - mondta Aromo -, mindent megadunk.
Zordonbordon szeméből pattogtak a kapzsiság szikrái.
- Adjátok ide a kincseiteket! - suttogta mohón.
Értetlenül néztek rá.
- A micsodáinkat? - kérdezte Ló Szerafin.
- A kincseiteket. Az aranyat, az ezüstöt, a gyémántokat, a tallérokat, a jáspisszobrokat, a karbunkulusokat, az obulusokat és a fabatkákat is adjátok ide. Mindent. Akkor megmentlek benneteket.
No csak ámuldoztak.
- De hiszen nekünk egyáltalán nincsenek kincseink.
- Hazudtok! - ordította Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon.
Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon dúlt-fúlt.
- Azt akarod mondani, hogy csak úgy ideköltöztetek a Négyszögletű Kerek Erdőbe? Hogy nem kincseket gyűjteni, meggazdagodni jöttetek? Hiszi a piszi!
- Akár piszi, akár nem piszi - mondta Vacskamati -, nekünk egy fia kincsünk sincs. Még egy fabatkánk se.
Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon megfordult.
- Na, akkor hadd jöjjenek a pomogácsok, megadom a jelt.
- Jaj, ne - kiabálták -, szánj meg bennünket! Kérj akármi mást. Zavard el a pomogácsokat.
És ekkor valami nesz az erdő mélyéből. Halk, könnyed. Léptek zaja. Füleltek.
- De hiszen ez Mikkamakka - mondta boldogan.
Hej, elkomorult ám Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon ábrázata.
- Mikkamakka. Mi az ördög! - suttogta mérgesen.
Úgy volt, nem másképp. Mikkamakka lépett a tisztásra. Volt ám nagy öröm, egyszeriben elpárolgott a félelmük. Csak Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon szívta csalódottan a fogát."
https://magyarnarancs.hu/feketelyuk/a-meseorszag-mindenkie-utan-lazar-ervin-lehet-a-szelsojobb-uj-celpontja-133862?fbclid=IwAR1vQxOI2mAgQSHgYacTvPE3RkUIcyQcmT_Wv-6rYIe3EYydtPPItPY7VYU

Karácsony főpolgármester levele az EU alelnökeihez

Nyílt levél Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke és Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke részére
Tisztelt Alelnök Asszonyok!
Miként annak híre bizonyára Önökhöz is elért, a magyar kormány és a befolyása alatt álló médiumok agresszív kampányt kezdtek annak sulykolásával, mintha a magyar kormány tevékenységére vonatkozó kritikájukkal megsértettek volna bennünket, magyarokat. Nem először fordul elő, hogy az Orbán-kormány azonosítja magát Magyarországgal.
Ezúttal az Önök nyilatkozatai és az Önök személye került a kormány Európa-ellenes propagandagépezetének célkeresztjébe. Ebben persze osztoznak sok magyar demokratával, jelen nyílt levelünk után alighanem bennünket is sokféle jelzővel látnak majd el.
Mindez nem változtat a lényegen: fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk, hogy az Európai Unió ne csak a kommunikációjában, de tetteiben is érvényesítse a magától értetődőt, miszerint a mindenkori magyar kormány nem egyenlő Magyarországgal, így az Orbán-kormány tevékenységével kapcsolatos megjegyzések sem vonatkoztathatóak minden magyarra.
Fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk, hogy amennyiben uniós tisztségviselők a magyar kormány tevékenységéről beszélnek, ne mulasszanak el különbséget tenni az ország és annak kormánya között. Hiszen a magyar demokrácia nem eleve „beteg”, legfeljebb megbetegítette a kormány politikája. És miközben visszaélés esetén az Orbán-kormány szankcionálása indokolt lehet, a magyar embereknek meg kell kapniuk azokat a támogatásokat, amelyek nekik járnak.
Ha megsértik az európai normákat, azt a magyar kormány teszi, nem Magyarország.
Ha lebontják a jogállamot, azt csakis a magyar kormány teszi, nem a magyarok.
Miként az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) az uniós támogatásokkal való visszaéléseket rögzítő szégyenlistájának élén sem Magyarország áll, hanem az Orbán-kormány. E tekintetben legfeljebb a szégyenben osztozhatunk, a felelősség kizárólag a kormányé.
Hiszen az európai normák érvényesítésével, a jogállami kritériumokkal kapcsolatos vita éppen abból fakad, hogy a magyar kormány saját és oligarcháinak gazdasági-hatalmi érdekeit túl sokszor az ország érdekei elé sorolja.
Mindezek miatt fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk, hogy az ország és jelenlegi kormánya közötti különbségtétel ne csak az Európai Unió kommunikációjában, de a döntéseiben is érvényre jusson. A kormány politikájának ugyanis nem lehet az ország a kárvallottja.
Értjük és támogatjuk az Európai Unió azon törekvését, hogy a jogállami kritériumokat, az európai alapértékeket kivételezés nélkül kérik számon a tagállami kormányokon, támogatjuk, hogy a számonkéréshez, egyértelmű eljárásrend alapján, szankciókat is társítsanak. Meggyőződésünk azonban, hogy a jogállami kritériumok számonkéréséhez társított szankciók legfeljebb a magyar kormányra vonatkozhatnak, de nem büntethetik, nem hozhatják hátrányos helyzetbe Magyarországot, a magyar embereket. Különösen igaz ez most, a gazdasági válság idején.
Van módja annak, hogy az Európai Unió egyszerre kérhesse számon az Orbán-kormányon az európai normák betartását, és közben támogassa Magyarországot, a magyar embereket a gazdasági válság idején. Erre ad lehetőséget, ha a támogatásokat az önkormányzatokon keresztül juttatjuk el a magyar emberekhez.
A magyar önkormányzatoknak, szemben az Orbán-kormánnyal, nem esik nehezére az uniós jogállami kritériumok érvényesítése. Hiszen ezen kritériumok nagyrészt olyan korrupcióellenes, átláthatósági szabályok, amelyek sértik ugyan az Orbán-kormány hatalmi érdekeit, de megfelelnek az önkormányzatiság alapvető elveinek és értékeinek.
Az uniós források közvetlen városi támogatásának ügyét elsőként a Szabad Városok Szövetsége, vagyis Pozsony, Varsó, Prága és Budapest együttműködése kezdeményezte, de örömünkre ez hamar túlnőtt a V4-es fővárosok keretein és összeurópai kezdeményezéssé vált.
Az összeurópai önkormányzati mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a közvetlen városi támogatások fontosságára az EU következő többéves költségvetésében, illetve a European Green Deal, a Recovery and Resilience Facility (RRF) és a REACT EU programokhoz kapcsolódó források elosztásában. Nem a jelenlegi elosztási rendszer nagymértékű átalakítását szorgalmazzuk, csupán olyan könnyen kialakítható mechanizmusok bevezetését, amelyek megteremtik annak lehetőségét, hogy a települések a fenntarthatósági célú forrásokra közvetlenül pályázhassanak, ezzel is segítve településeik polgárai mellett az EU stratégiai céljainak megvalósítását.
Magyarország összességében több, mint 6 milliárd eurót - több mint 2000 milliárd forintot- kaphat a koronavírus elleni EU-mentőcsomagból, ennek legnagyobb részét (4.64 milliárd) az újjáépítési alap (RRF) teszi ki. Több magyar önkormányzat nevében azt kezdeményezzük, hogy az Európai Unió Bizottsága és az Európai Parlament támogassa azon törekvésünket, hogy ennek a támogatásnak legalább a felét az önkormányzatokon keresztül használhassa fel Magyarország. Meggyőződésünk, hogy ez a kezdeményezés lehet a megoldás arra, hogy az Európai Unió és az Orbán-kormány vitájából az európai értékek és a magyar emberek kerüljenek ki győztesként.
Kezdeményezésünk támogatása már csak azért is indokolt, mert a magyar kormány a járvány elleni védekezésben is magukra hagyta az önkormányzatokat. Más európai kormányoktól eltérően az Orbán-kormány a gazdasági válság idején nem támogatja, hanem megsarcolja a magyar önkormányzatokat. Ráadásul az Orbán-kormány részéről a következő hét éves költségvetési ciklus előkészítése nem átlátható módon történik, sem a lakosságot, sem az önkormányzatokat nem vonják be a stratégiai tervezésébe. Az önkormányzatok kihagyása a tervezés folyamatából a demokratikus deficiten túl, komoly megvalósíthatósági kockázatokat rejt magában, egyben sérti az Európai Unió jogát, amely előírja a partnerségi elv alkalmazását a tervezési folyamatokban.
A magyar önkormányzatok készen állnak településeik lakóinak megsegítésére úgy, hogy közben a jogállami kritériumokat és az európai normákat is érvényesítik.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere
Nyirati Klára, Baja polgármestere
Nemény András, Szombathely polgármestere
Csőzik László, Érd polgármestere
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere
Péterffy Attila, Pécs polgármestere
Hegedűs Péter, Balmazújváros polgármestere
Lengyel Róbert, Siófok polgármestere
Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere
Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere
süti beállítások módosítása