Az európai szellem két fő összetevője egyszerre és együtt: a kereszténység és – a reneszánszt is magában foglaló - „hosszú” Felvilágosodás.
Az a magyar politikus, aki legszívesebben a szemétre vetné a Felvilágosodást az vagy nincs tisztában az európai értékrenddel, vagy a „középkori népi vallásosság és tekintélytisztelet” visszasírásával nem tesz mást, mint akarva, akaratlanul vissza kíván térni a Jog uralma előtti nyers erőszakkultuszhoz. Nincs kétségünk afelől, hogy a piacgazdaság-ellenes Zárt hadiállam magukat harciasnak mutató, macsó képviselői csak az erőt tisztelik és az a céljuk, hogy az őket szolgáló társadalomban a „hanyatló, nem eléggé vallásos Nyugat”-tal szembeni „nemzetállami küzdelemben” háttérbe szoruljanak az „igazság”, a „szabadság”, az „egyéni méltóság” és a „méltányosság” fogalmai.
Ha a magyar nép nem akar kizuhanni az európai kultúrkörből, akkor jól teszi ha ellenáll a kereszténységet spanyolfalként használó, de valójában a középkor hűbéri rendszeréhez visszatérni akaró Fidesz-KDNP-nek!
Mit köszönhet Európa a Felvilágosodásnak?
A polgári öntudatot, azt a hitet hogy a világ megismerhető és átalakítható - isteni beavatkozás nélkül is.
Ezt Immanuel Kant 1784-ben ”Mi a felvilágosodás?” című tanulmányában a következőképpen fogalmazta meg: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! - ez tehát a felvilágosodás jelmondata.”
A Felvilágosodás nem tett mást, mint a már korábban létező polgári-piaci technikákat általánossá tette:
- a fegyveres harc helyébe az innovációt értéknek tekintő konkurenciaharcot állította,
- a „vérségi kötelékek” és kasztrendszer helyébe kitörési lehetőséget kínált a tehetséges és szorgalmas embernek, akárhonnét is származtak,
- szerződéses viszonyokat kívánt teremteni ember és ember, illetve alkotmányosságot állam és állampolgár közt,
- tőzsdei-piaci mintát ajánlott a társadalom egészének; a liberális elvnek megfelelően ki-ki azt a vallást, politikát válassza, ami érdekeinek és értékeinek éppen megfelel.
Amíg a feudális Európa szegény volt; nyomorultabb és tudatlanabb az iszlám kalifátusoknál, Kínánál és Indiánál, addig a 17.-18. századtól kezdődően Európa egyre inkább a világ ura lett éppen a Felvilágosodás eredményeinek köszönhetően.
Ma, amikor az ’európai - észak-amerikai’ civilizációt a nálánál is versenyképesebb feltörekvő gazdaságok utolérték, sőt részben le is hagyták, akkor a múltba visszamenekülni akaró, a tudományos-technikai fejlődésről önként lemondó reakciós magyar politika bezárkózása egyfelől belső káosszal, másfelől Európa közepén elszigetelődéssel fenyeget. Ne engedjük!
Egyébként éljen a nemzeti és vallási fanatizmustól mentes, laikus jogállam: az Európai Köztársaság!