„Most, hogy a lengyelek is magunkra hagynak minket, tényleg Magyarország lesz az utolsó ország az Európai Unióban, ahol még mindig csak receptre lehet esemény utáni tablettát kapni.

A tavaly megválasztott lengyel kormánytöbbség február végén szavazta meg a korlátozás eltörlését, igaz, ahhoz, hogy a jogszabály hatályba lépjen, még szükség van az előző kormánnyal szövetséges köztársasági elnök, Andrzej Duda aláírására is.

Eközben itthon több mint 40 ezren támogatták a Patent Egyesület petícióját a vénykötelesség feloldásáról, miután a Telex megírta egy erasmusos lány történetét, aki csak ismerősén keresztül tudott tablettához jutni egy félresikerült szex után. Az ügyeletes orvos azt mondta neki, „nem fog hozzájárulni egy abortuszhoz”, persze erre nem is kérte senki, mivel az esemény utáni tablettának semmi köze az abortuszhoz. Ezután még két kórházból küldték el. /…/

A sürgősségi fogamzásgátlás korlátain kívül is lenne mit faragni a magyar nők hátrányain.

Egy uniós szerv, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) tavalyi jelentése szerint a 27 tagállam közül csak Romániában nagyobb a nemek közötti egyenlőtlenség, mint nálunk. /…/

Az ilyen egyenlőtlenségi mutatók hátránya, hogy kimaradnak belőlük olyan problémák, amik speciálisan a nőket érintik. Az egészségügynél maradva két példát hozunk erre.

Az első a tamponadó, vagyis a női higiéniás termékeket terhelő áfa mértéke, ami Magyarországon a legmagasabb az EU-ban (27 százalék). Ennek csökkentése az egyik legfontosabb eszköz a menstruációs szegénység ellen, vagyis hogy minél kevesebben legyenek olyanok, akik anyagi okokból nem férnek hozzá az ilyen alapvető termékekhez.

Magyarországon nehéz konkrét adatot találni, de az biztos, hogy sokakat érint a probléma, és nem feltétlenül csak nagyon szegény nőket. Egy 2022-es tanulmány idézi a Magyar Vöröskereszt és a Procter & Gamble 300 fős, online felmérését, amiből arra következtettek, hogy minden ötödik iskolás lány hiányt szenvedhet menstruációs termékekből.

A második példánk az anyai halálozás mértéke, ami a WHO tavalyi jelentése alapján kifejezetten riasztó: világszerte kétpercenként meghal egy nő gyerekszülés vagy terhesség miatt.

Ez a világ legszegényebb részein jelent különösen nagy problémát, de az elmúlt években Észak-Amerikában és Európában is romlottak a statisztikák. A WHO szerint 2020-ban tizennégy haláleset történt Magyarországon, de az arányszámokat érdemes összehasonlítani. Százezer élveszületésre vetítve az uniós országok közül nálunk a harmadik legmagasabb a halálozás mértéke, Lettország és Ciprus áll rosszabbul.

A témával foglalkozó kutatások kiemelik, hogy többet kellene foglalkozni a gyereket váró nők mentális állapotával, illetve a szív- és érrendszeri betegségekkel, mert gyakran ezek állnak a halálesetek mögött.”

Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy nem téma az orbánista körökben a Nemzetközi Nőnap…