Hogyan befolyásolta a XIX. század Orbán gondolkodását? (Megértési gyakorlat)

• Magyarország a régi európai nagy nemzetekkel egyenrangú, tekintélyt parancsoló ország.
• Mivel a középkorban független, szuverén ország volt, kurucként kellett és kell küzdenie olyan „leigázó” nemzetközi konglomerátumok ellen, mint a Habsburg birodalom, az Európai Unió, IMF, WHO, ENSZ stb.
• A személytelen nemzetközi konglomerátumok mindig erőtlenek, ellenben az erős egyéniségű ember által vezetett hatalom erős: lásd Napóleont, De Gaulle-t, Putyint, Hszi-t, Trump-ot és Orbánt…
• Az uralom szempontjából hasznos és kényelmes a „Trón és az Oltár” szövetsége, vagyis törekedni kell az állami és az egyházi hatalom összeolvasztására! (Példát mutat ebben is Oroszország.)
• Akkor van Rend a családban, a társadalomban, az egyházban és a nemzetközi életben, ha van Hierarchia. (Az iskolának elsősorban a hierarchia tiszteletére kell nevelnie!)

Hogyan befolyásolta a XX. század Orbán gondolkodását? (Megértési gyakorlat)

• Kezdetben a mozgalom - vezérrel az élén - volt a minden. Aztán a pártszerűséget elhagyva a nemzetállami intézményrendszer teljes megszállása és kisajátítása következett.
• Mivel az orbáni hatalom a nép gondolkodásmódjának „nemzeti-keresztény” jellegű homogenizálására törekszik, ezért az útjába kerülő független szervezetek működését általában pénzelvonással ellehetetlenítette. Csak két szervezeti forma volt képes úgy-ahogy megőrizni a „területenkívüliségét”: az egyházak és a multinacionális nagyvállalatok.
• Orbán, mint az állam legfőbb „Emberi erőforrás igazgatója” maga szelektálta ki a számára haszontalanná vált harcostársakat. Ahhoz viszont, hogy a munkaerőpiac legjobb szakembereit állami, vagy államközeli szervezethez csábítsa a multik menedzser-juttatásait kellett megadni nekik: nagy fizetést, olykor „vállalati” kocsit, ingyen benzinnel stb.
• Amíg a XIX. században a nemesi címek adtak rangot valakinek, addig a XX. században a vagyon ad tekintélyt valakinek. Ezért nem rejtegetik a NER vezetői a gazdagságukat, hiszen csak a pénz számít. Magyarországon ehhez még társul a következő hangsúlyos politikai üzenet: aki velünk van az jól, nagyon jól jár! Aki meg nem; az magára vessen!

Hogyan befolyásolja a XXI. század gondolkodásmód Orbán vezetői pozícióját?

• Az orbáni kormányzás nemcsak a technokrata vezetési technikákat leste el a multiktól, hanem olyan profi munkatársakat is integrált az államszervezetbe, akik még hírből sem hallottak a „törzsgárda” jelenségről. Köztük az orbáni „zárt részvénytársaság” iránti lojalitás már nem olyan erős, mint volt a XIX., XX. századi cégek iránti dolgozói hűség.
• Orbán, aki (mint minden kisebbrendűségi érzéssel küszködő ember) sóvárog az iránta tanúsított állandó tisztelet megnyilvánulásaira rá fog ébredni, hogy a „menedzser-alkatú” beosztottjai végtére is inkább zsoldosok, mint érte halni is kész szektatagok.

Mi következik ebből?

Ha nincs pénz (Brüsszelből, vagy máshonnan) akkor a legrosszabbra kell számítania, arra hogy a "legjobb emberei" elhagyják, elárulják.

Orbán Viktor már most sem ura a helyzetnek.

„Vérszagra gyűl az éji vad…”