Nekem Emmanuel Macronnal kapcsolatban mindig az az érzésem, hogy számára a Francia Köztársaság elnöki pozíciója inkább egy kötelező penzum, mintsem a végcél. Ő önmagát egy még nem létező európai állam, netán egy francia mintára kialakított "Európai Köztársaság" élére képzeli és mint ilyen mond beszédet a Sorbonne-on, Algériában, vagy például Libanonban a nagy kikötői robbanás után. Vagyis talán már most sem a franciák jelentik számára a célközönségét, (akik túlfűtött nemzeti érzelmektől vezetve korábban leszavazták az európai alkotmányreformot) hanem a virtuális "Nagy Európa" összlakossága.
Bármennyire utópisztikus is ez a perspektíva, de meg kell hagyni, jól állna neki az európai elnöki tisztség. Ugyanakkor világos, hogy Európa még nem áll készen a nagyhatalmi státusz betöltésére. Kérdés, hogy egy esetleges orosz háborús siker, tragikus következményekkel járó ukrán összeomlás után nem kényszerül-e rá Európa mégis egy fokozott egységesülésre?