Történeti háttér: az ipari forradalomnak nemcsak gőzgép és a vasút a terméke, hanem a modern, jól olajozottan működő államgépezet is. Az első világháborút követően Európában a nagy és nehézkesen működő dinasztikus birodalmak helyét kisebb, politikailag könnyen formálható nemzetállamok foglalták el. És ha egy hatalomra és vagyonra kiéhezett „politikai vállalkozókból összeálló kalózcsapat” elhatározta, hogy megcsáklyázza a „nemzetállami bürokrácia hajóját” és ha már sikerült elfoglalnia, akkor az alkotmány és a jogrendszer módosításaival hosszú időre berendezkedhetett a „nemzetállami szuverenitás” sáncai mögé bújva.

Az 1917-es oroszországi bolsevik puccs volt az első ilyen, a mai napig kiható sikertörténet, de hasonló módon a német államgépezet elleni „kalóztámadásnak” tekinthető a nácik hatalomra kerülése is, aminek egyszerre volt erőszakos, de a választási győzelemmel legitimált oldala is.

Orbánista „gyarmatosítók”: A fáma szerint Orbán azt mondta, hogy csak egyszer kell nyerni választást, de akkor nagyon - és a többi sima ügy. A Vezérlő Tábornok a gyarmatosítókhoz hasonló arroganciával a magyarokat „félázsiai származékoknak” nevezte és eszerint is bánik velük: a multiknak bedolgozó, összeszerelői robotolásra tartja őket alkalmasnak csak. Az orbánista pártelit a gazdagodását egyfelől a „kimagasló magyarság-teljesítményével”, másfelől Isten akaratával magyarázza, vagyis a konkvisztádorokhoz hasonlóan életbevágóan fontos számára az egyházak térítő támogatása.

A magyar gyarmat válsága Addig minden rendben volt, amíg a hazai adókból és az Európai Unió felzárkóztatási pénzekből morzsákat szórtak szét a lakosság közt, aminek révén emelkedhetett az életszínvonal. Ugyanakkor a befolyt összegeket nem a felzárkóztatásra: nem az utak, vasutak, oktatásügy, egészségügy és szociális ellátás fejlesztésére fordította a „gyarmatosító” Felső tízezer, hanem a maga luxus vágyainak kielégítésére.

És a pénz elfogyott. A „kalózoknak” több pénzt az Európai Unió már nem fog adni csak úgy.

Ilyenkor, a szükséges takarékosságok és kényelmetlen megszorítások idején szoktak a hatalmon lévők (indokoltan, vagy indokolatlanul) háborús veszélyhelyzetről és kényszerintézkedésekről beszélni. Azért kényelmes megoldás a háborús hisztériakeltés, mert eltereli a figyelmet a válságról és egyúttal ürügyet is szolgáltat az ellenzéki hangok elfojtásához.

Mi várható 2026-ig? Mivel Magyarország tölti be 2024 második felében az EU elnökségi tisztét, ezért az év hátralévő részében nem várható drasztikus leszámolás a „másként gondolkodókkal” szemben.

De a 2026-ig tartó időszakban minden eshetőségre fel kell készülni... a „gyarmati sorból” való felszabadulásra is!