Nem hirdet programot a Fidesz, mert felmérte ennek a népszerűtlenségét. Pedig lényeg könnyen kitalálható: Orbán és a hozzá hasonló tekintélyen alapuló és diktátori/királyi hatalomra ácsingózó politikusok törölni akarják a Felvilágosodás vívmányait, ezek közül elsősorban a modern államot.

Nemcsak arról van szó, hogy a Fidesz-KDNP módszeresen leépítette a tisztiorvosi szolgálatot, a környezetvédelmet, a statisztikai szolgáltatásokat, a nemzet emlékezetét jelentő levéltárakat és a helyi önrendelkezés kereteit; az önkormányzatokat, hanem az állam - ahogy erre a feltételek megérnek - egyházi kezelésbe kívánja adni az oktatást, az egészségügyet és a szociális kérdések kezelését. Ugyanakkor az orbáni klán kezében maradna a külügy, a hadsereg, a belügy, valamint az ország gazdasága, amit kényúrként igazgatnának a rokonság és a haverok „hercegei”, a talpnyalók „bárói” és a szolgalelkűek „gazdatisztjei”. Mindezt természetesen leöntve nemzeti-keresztény sziruppal, hogy a szegény adózó nép jobban lenyelhesse a keserű pirulát…

Nem hirdet programot a Fidesz, mert felmérte ennek a népszerűtlenségét. Pedig lényeg könnyen kitalálható: Orbán és a hozzá hasonló tekintélyen alapuló és diktátori/királyi hatalomra ácsingózó politikusok törölni akarják a Felvilágosodás vívmányait, ezek közül elsősorban a modern államot.
Nemcsak arról van szó, hogy a Fidesz-KDNP módszeresen leépítette a tisztiorvosi szolgálatot, a környezetvédelmet, a statisztikai szolgáltatásokat, a nemzet emlékezetét jelentő levéltárakat és a helyi önrendelkezés kereteit; az önkormányzatokat, hanem az állam - ahogy erre a feltételek megérnek - egyházi kezelésbe kívánja átadni az oktatást, az egészségügyet és a szociális kérdések kezelését. Ugyanakkor az orbáni klán kezében maradna a külügy, a hadsereg, a belügy, valamint az ország gazdasága, amit kényúrként igazgatnának a rokonság és a haverok „hercegei”, a talpnyalók „bárói” és a szolgalelkűek „gazdatisztjei”. 
Mindezt természetesen leöntve nemzeti-keresztény sziruppal, hogy a szegény adózó nép jobban lenyelhesse a keserű pirulát…

Március 15. nem a pozsonyi „fontolva haladó” politikusokról szólt, hanem a „megszentelt” királyi és egyházi hatalmat elsöprő Nagy Francia Forradalomért meg a 1848-as európai „Népek Tavaszának” lázongásaiért lelkesedő Pilvax-kör fiataljairól! 
Petőfiék nem nacionalisták voltak, hanem a világszabadság magyarországi prófétái!
Orbán ellentéte Petőfinek.
1848 a feudális erők elleni integrációról szólt: összefogni az itt élő különböző rendű és rangú embereknek, a különböző vallású, magyar és nem magyar etnikumoknak a polgári Magyarország megteremtése érdekében. Úgy hitték, hogy a polgári Magyarország, amely a szabadság hazája lesz olyan vonzerővel bír majd minden hazai nemzetiségre – hogy megtartva identitásukat – támogatni fogják azt. Azt gondolták, hogy a forradalmi Bécs és Pest-Buda együtt szerves részeivé válnak annak a Nyugat-Európának, ahol már nem a basáskodó világi és egyházi önkény uralkodik, hanem a Jog és a polgári Szabadság.
Ma ennek az ellenkezőjét látjuk, az orbáni Magyarország a Nyugattal szemben határozza meg saját magát. 
Állítólagos nemzeti érdekre hivatkozva képletesen királyokat, mágnásokat és hercegprimásokat emel a szegény és a hatalom által megvetett adózó nép fölé miközben a világpolitika legsötétebb diktátoraival szövetkezik.
Magyarország 1848-49-ben felmagasztosult, sok ezer nem-magyar önkéntes jött el és akár az életét is feláldozta volna érte, mert benne látta a Szabadság hazáját, ma viszont aki csak teheti menekül innét…

A tömeges bevándorlást az Európai Unió nevében fellépő Merkel és a török kormánynak adott hatalmas pénzadomány csökkentette le, nem az Európa méretéhez képest elhanyagolható hosszúságú kerítés. A tanulság: csak egy közös európai határvédelmi politika és a közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai országok jelentős, az EU-s adóból származó anyagi támogatás képes otthonmaradásra késztetni a háborúk, a szárazság és a túlnépesedés miatt menekülni-vágyókat. Magyarán nem a 27 nemzetállamból álló, kaotikusan viselkedő, gyenge Eurrópai Unió, hanem kizárólag egy szuper erős Európai Köztársaság védhet meg bennünket hosszú távon; mert a nemzetállamok csak akadályai a biztonságunknak!

Kétszáz évvel ezelőtt volt értelme ennek a jelszónak, akkor amikor még csak a nemesek alkották a nemzetet és a Reformkor célja a polgári fejlődés biztosítása volt a pórnép számára (a Habsburg Monarchián belül) a Magyar Királyságban, a közös haza üdvére. 
Mára viszont hamissá vált a „Haza minden előtt” szlogen; először is mert propaganda-szólammá vált azon pártok számára, amelyek magukat a nemzet egyedüli és kizárólagos letéteményesének tartják. Másfelől egy vallásos ember nem mondhatja büntetlenül azt, hogy egy történelmi képződmény, a nemzet, Istennél fontosabb, mert akkor bálványimádóvá és istenkáromlóvá válik. 
De ez a jelmondat nemcsak az erkölcsnek, hanem az ép észnek is ellentmond.
Akkor mondható érettnek egy személyiség, ha a fordított identitás-piramisa teljes és folytonos! 
Ha az identitása a szűkebb-tágabb családi érzéstől, a baráti, netán vallási közösségi, kollegiális kötődésein keresztül, a lokálpatriotizmuson a nemzethez való patrióta kötődésen át a még szélesebb körű euro-atlanti civilizációhoz, majd a még átfogóbb bioszféráért érzett felelősségig tart. 
Nem szerencsés, ha valakinél hiányzik például a családi érzés, vagy a nemzeti önazonosulás, de az sem, ha valaki csak egy identitási szintért lelkesedik mértéktelen módon legyen az focicsapat, vallás, vagy nemzet, mert ez a beszűkülés egyenes úton vezet a fanatizmushoz.
Március 15. nem a „szuverén magyar köztársaság” megteremtésének szándékáról szólt (az csak 1849-ben lesz napirenden), hanem az emancipációról, a „nemtelen”, nem-nemesi magyar és nem magyar lakosok beemeléséről az „alkotmány sáncai” mögé - ezért hazug a Fidesz-féle propaganda!

Kétszáz évvel ezelőtt volt értelme ennek a jelszónak, akkor amikor még csak a nemesek alkották a nemzetet és a Reformkor célja a polgári fejlődés biztosítása volt a pórnép számára (a Habsburg Monarchián belül) a Magyar Királyságban, a közös haza üdvére. 
Mára viszont hamissá vált a „Haza minden előtt” szlogen; először is mert propaganda-szólammá vált azon pártok számára, amelyek magukat a nemzet egyedüli és kizárólagos letéteményesének tartják. Másfelől egy vallásos ember nem mondhatja büntetlenül azt, hogy egy történelmi képződmény, a nemzet, Istennél fontosabb, mert akkor bálványimádóvá és istenkáromlóvá válik. 
De ez a jelmondat nemcsak az erkölcsnek, hanem az ép észnek is ellentmond.
Akkor mondható érettnek egy személyiség, ha az identitás-piramisa teljes és folytonos! 
Ha az identitása a szűkebb-tágabb családi érzéstől, a baráti, netán vallási közösségi, kollegiális kötődésein keresztül, a lokálpatriotizmuson a nemzethez való patrióta kötődésen át a még szélesebb körű euro-atlanti civilizációhoz, majd a még átfogóbb bioszféráért érzett felelősségig tart. 
Nem szerencsés, ha valakinél hiányzik például a családi érzés, vagy a nemzeti önazonosulás, de az sem, ha valaki csak egy identitási szintért lelkesedik mértéktelen módon legyen az focicsapat, vallás, vagy nemzet, mert ez a beszűkülés egyenes úton vezet a fanatizmushoz.
Március 15. nem a „szuverén magyar köztársaság” megteremtésének szándékáról szólt (az csak 1849-ben lesz napirenden), hanem az emancipációról, a „nemtelen”, nem-nemesi magyar és nem magyar lakosok beemeléséről az „alkotmány sáncai” mögé - ezért hazug a Fidesz-féle propaganda!