Káncz Csaba: "Napi rendszerváltás. Nem véletlen, hogy nincsenek nagy ívű megemlékezések itthon a 30 évvel ezelőtti rendszerváltásról, hiszen az utazóközönségnek el kellene magyarázni, hogy került 3 évtized után egy szintre a magyar és a román nettó átlagbér.
Fel kellene tárni, hogy mi ebben a személyes szerepe a 3 évtizede a porondon pávatáncoló és az oroszokat visszahívó Elnök Úrnak, avagy a Láthatatlan Légiónak (a régi mélyállam).
A Pártlap mai száma még mindig próbálja nyomni az egyre szánalmasabb mantrát:
„semmiképpen sem június 16., tehát Nagy Imre újratemetése, hanem június 19-e, a szovjet hadsereg kivonulása szimbolizálja azt a magyar társadalomnak, hogy a kommunista diktatúrával leszámoltunk, és egy független, szuverén államot, demokráciát, szabadságot, piacgazdaságot hoztunk létre.”
„A városi levegő szabaddá tesz” mondták a középkorban a földesúri kizsákmányolás elől a városokba menekülő jobbágyok. Azóta, ha más okokból és máshogyan, de maradt a képlet: „földhözragadt”, kollektivista elnyomó hatalom kontra autonóm egyénekből álló szabad világváros. Ez az a képlet, amely kulcsot ad a liberális globalizmus és a vele szemben létrejött populizmus, nemzeti/vallási fanatizmus megértéséhez.
Az a nagyváros, amiről beszélek egyszerre kereskedelmi központ és sokféle ember, vallás, gondolkodásmód gyűjtőhelye. A világhódító európaiság lényege épp ez: a kereskedő, felfedező és kísérletező polgárok városias kultúrája. Ez különbözteti meg az utóbbi évszázadok folyamán egymástól Párizst és Pekinget. Amíg az utóbbiban a mandarin hivatalnoki réteg leállította a fejlődést, addig Európában pezsgett az élet.
A monolitikus, parancsuralmi rendszer nem tűrheti sem a kritikát, sem a globalista világra való nyitottságot. Miközben a „szuverén” nemzetállam magának megengedi az autonóm, sőt szeparatista magatartást a nemzetközi szövetségekkel szemben, addig a saját országán belül – a csendes, „normális” többségre hivatkozva - nem tűri a másságot és a kisebbségek autonómia törekvéseit.
Miközben nyugaton a hadsereg hangsúlyozottan egy civil politikus alá rendelődik, a militarista-populista nemzetállamokra ezzel szemben az állandó (de sokszor csak tettetett) hadikészültség a jellemző; a katonaság állandó jelenléte a civil közegben. Ennek ellenére, vagy pont emiatt a nagyvárosi civil lakosság szembeszáll, ha tud, a militarizálódó populista hatalommal közép-Európában, Isztambulban és Hongkongban.
Mégis az egymáshoz strukturálisan hasonló „nagy-államnemzeti-gépezetek”, amelyek a világon több száz millió embernek adnak munkát és tesznek egymással szolidárissá olyan különböző világnézetű vezetőket, mint amilyen Erdogan, Putyin, Bolsonaro, Hszi Csin-ping, Orbán stb. – tehát ezek az erőpolitikára építő hatalmak, ha nem is tűnnek el, de a szerepük elhalványul. A centralizált, egyházak által támogatott populista pártállamok nagy valószínűséggel képtelenek lesznek kezelni a nemzeteken túlmutató válságokat: a klímaváltozást, az víz- és élelmiszerhiányt, a népvándorlást, a bűnözés terjedését.
Amennyiben nem tör ki világháború, akkor remélhetően a különböző társadalmak tovább fognak városiasodni, hiszen az előrejelzések szerint a Föld lakosságának 80 százaléka 2050 körül már városlakó civil lesz. Olyanok, mint a jogaikat féltő és érte harcolni kész hongkongiak és budapestiek…
Az MNB elnöke olyan kívánságlistát állított össze a 2030-ig tartó időszakra, amelyből világosan kiolvasható, hogy Orbán egymást követő kormányai 2010-től 2020-ig mennyire koncepciótlan, nemzetrontó politikát folytattak. Matolcsy érzékelve a magyar állam zsákutcába torkolló fejlődését, gyakorlatilag teljes és gyökeres újrakezdést javasol, de végiggondolatlanul.
Matolcsy hibát követ el akkor, amikor elfogadja azt a nacionalista-populista kiindulópontot, hogy Magyarország legyen minden szempontból „szuverén” és „zárt” állam. A cél nem egy versenyképtelen, ezért (is) bezárkózó, vegetáló és egyre inkább leszakadó ország! Olyan hazát kellett volna felépíteni, amelyben a jól képzett és szociális biztonságban élő állampolgárok világpiacra exportálható, magas hozzáadott értékű árut képesek előállítani és forgalmazni. Erre sajnos egy piac-ellenes, korrupt állam, - ahol nem a tehetség, nem a teljesítmény számít, hanem alapvetően a párthűség – képtelen.
Vegyük sorra milyen kihívásokkal kell számolni a következő 10 évben: demográfiai szakadékkal, kellemetlen klímaváltozással, több magyarországi régió elszegényedésével és kiürülésével, a tanulatlan, vagyis versenyképtelen munkaerő arányának növekedésével, valamint a tanári-iskolai, egészségügyi és adminisztrációban jártas szakemberhiány miatt az állam „berozsdásodásával”. Erre a komplex válságra kellene kitalálni, nem levegőben lógó Matolcsy-féle kívánságlistát, hanem megoldásokat.
Orbán Viktor valószínűleg nem veszi komolyan Matolcsy 12 pontját, hiszen őt ezek a gazdasági témák nem igazán érdeklik. Ezért nagy valószínűséggel minden megy majd a maga útján, az ország feléli a tartalékait, szépen lassan tönkre fog menni (de gigantikus tűzijátékokat és sporteseményeket azért rendeznek közben) és végül a kibelezett ország gyeplőjét az ellenzéknek dobja a Fidesz, majd kárörvendve szemléli az őt felváltó, képtelen helyzetbe kerülő kormány vergődését…ennyi.
A szentesi iparoscsaládból származó, az orosz frontot is megjárt apám, Petőfi mellett, csak a Faludy György-féle Villon verseit tudta kívülről. Ez utóbbi bizonyosan nem volt kötelező tananyag a Horthy korszakban, és azóta se az:)
…"A győztes ég fektette rám a sátrát,
a harmattól kék lett a homlokom,
s így kergettem az Istent , aki hátrált,
s a jövendőt, amely az otthonom.
A hegytetőkön órákig pihentem,
s megbámultam az izzadt kőtörőt,
de a dómok mellett fütyülve mentem,
s kinevettem a cifra püspököt:
s ezért csak csók és korbács hullott árva
testemre, mely oly egyformán feküdt
csipkés párnák között és uccasárban,
megáldva és leköpve mindenütt.
S bár nincs borom, hazám, se feleségem
és lábaim között a szél fütyül:
lesz még pénzem és biztosan remélem,
hogy egyszer nékem minden sikerül.
S ha megúntam, hogy aranytálból éljek
a palotákat megint otthagyom,
hasamért kánkánt járnak már a férgek
és valahol az őszi avaron,
egy vén tövisbokor aljában, melyre
csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
maradok egyszer, Francois Villon, fekve
megáldva és leköpve mindenütt.”
(Ballada a senki fiáról)
A Kúria nem engedett hozzányúlni a politikai gengszterek által kijelölt parkolási hiénákhoz!
A "PC" politikailag korrekt beszédmód megszüntetése a populista-nacionalista oldalon maga után vonta a korrekt, elfogulatlanságtól mentes történelemszemélet felszámolását is.
Hazudnak tehát éjjel-nappal, felnőttnek és gyereknek. Legfőképpen a naiv gyerekeknek, aminek eredendő bűnét semmi sem fogja lemosni az agymosó, magából kivetkőzött, erkölcstelen Fideszről.
Nem természetvédelmi területeket kell létrehozni, hanem "civilizáció-védelmi rezervátum"-okat a visszavadított természet kebelén, hiszen a megszűnő nemzetállamok helyébe lépő önfenntartó, energiatakarékos megapoliszok mellett - ami nem jelenti a nemzeti kultúrák megszűnését - már nem lesz szükség szántóföldekre, annál inkább az őserdőkre!
https://pangea.blog.hu/2020/06/14/a_legosibb_esoerdo?dashboard_position=246261828