Honnét jöttünk? Kik vagyunk?
A magyarság sztyeppei törzsek egyesüléséből, majd a történelem során több európai etnikummal bővülve jött létre, amely sem genetikailag, sem kultúrájában nem tér el a többi közép-európai, szomszédos néptől.
Az hogy Magyarország kevert etnikumú, ami miatt Hitler alsóbbrendű, „korcs” nemzetnek titulálta, az előnyére válik: a vérfrissülés tehetségeket szült és az országnak egyszerre volt rálátása Nyugat-, és Kelet-Európára.
Van-e „magyar civilizáció”?
Nincs magyar „civilizáció”, de sajátos magyar kultúra természetesen van. Az az ország, amelynek hivatalos nyelve 1844-ig a latin volt hűen követte az európai civilizáció vívmányait, akár szerzetesek voltak a közvetítők, akár a Habsburg birodalom felvilágosult abszolutisztikus bürokráciája.
Mióta van „magyar nemzet” a mai értelemben?
A magyar nemzet fogalmán – mint minden kevéssé polgárosult országban – a nemesi nemzetet értették 1848-ig, még akkor is, ha ez az elit etnikai szempontból nem volt mindig magyar (gondoljunk a román származású Hunyadi Jánosra és Mátyásra, vagy a horvát-magyar Zrinyiekre). Ez a polgári nemzetállamok előtti időkben természetes volt: akkor a vallási hovatartozás volt a legfontosabb információ valakiről, nem az hogy ki milyen nyelven beszél. Mindenki a nemzetiségétől függetlenül a „koronát szolgálta”.
Csak Kossuth-ék követelésére, az 1848-as polgári forradalom révén, a magyar királyi koronát viselő Habsburg Ferdinánd szentesítésével mondta ki a törvény az adózó pórnép beemelését az alkotmány sáncai mögé, azóta van minden nem-nemesnek, itt élő magyarnak és nem-magyarnak állampolgári joga.
De a magyar politikai nemzet létrejötte, az akció-reakció logika alapján, elindította a lakosság közel felét kitevő nemzetiségek öntudatra ébredését is, amely aztán az első világháború után a Monarchia és benne Magyarország szétszakadásához vezetett.
Mikor kerültünk egy hullámhosszra Európával és az Egyesült Államokkal?
A Kiegyezés után, vagyis 1867-től, amikortól Magyarország Ausztria társországává vált nemcsak amerikaias gyorsasággal indult meg a fejlődés, hanem érvényt szereztek a jogalkotásban az 1848-49-es liberális eszméknek is. Eötvös József jogi reformjai azt célozták, hogy ne alakulhasson ki hatalmi monopólium, önkényuralom; az akkori „modern” jogi minták alapján bevezette a hatalmi ágak, valamint az állam és az egyházak szétválasztását. Ily módon jött létre a sikeres múlttal rendelkező parlamentarizmus Magyarországon.
Mi a „Szent Korona” jelentősége?
A szuverén Magyar Királyság az első világháborúban katasztrofális vereséget elszenvedő Osztrák-Magyar Monarchia romjain jött létre 1920-ban. Ezt a kül-, és belpolitikai okokból király nélküli királyságot a magyar „Szent Korona”, mint egy fiktív jogi személy nevében kormányozták. A „Szent Korona” olyan kultikus tárgy, amely formájában visszautalt a világ négy égtáját, a világmindenséget jelképező és uraló sámán fejfedőre, de díszítésében és szimbolikájában már teljesen keresztényi. Olyan misztikus kegytárgyról van szó, amelynek jelentősége a magyar mitológiában közel hasonló, mint a zsidóknál a frigyládának, vagy Nyugat-Európában a „Szent Grál”-nak.
Mi történt velünk a szocializmusban?
Ahogy a magyarországi európaias kultúra átvészelte a török hódoltság időszakát, oly módon megőrizte önazonosságát a bizantinus, személyi kultuszos Szovjetunió uralta időszakban is. A magyar életvilág – minden nyomora ellenére - európaias, sőt euro-atlanti maradt ami az öltözködést, az irodalmi ízlést és a zenei divatokat illeti.
Milyen Magyarország?
A világ többi országához képest se nem gazdag, se nem szegény – a világátlaghoz tartozunk. A magyar értékvilág és kultúra az európai civilizáció szerves része, nem lóg ki sem lefelé, sem felfelé. Innovációs szempontból kifejezetten termékenyek vagyunk, de ezek – a magyar állam tőke-szegénysége, konzervativizmusa és fantáziátlansága miatt - leginkább külföldön hasznosulnak. Már csak ezért is a magyarság fogalmába tartoznak nemcsak a magyarországi állampolgárok, hanem minden magát magyarnak valló Keletre, vagy Nyugatra szakadt honfitársunk is. Tehát nem szabad különbséget tenni a szomszédos utódállamokban élő és a szakmai, egzisztenciális okokból kivándorolt magyarok közt!
Milyen út az, amelyet a történelem kikövezett Magyarországnak?
Először is európai. Nemcsak a magyar lakosság kötődik az Európai Unióhoz, hanem Európa is számon tart minket, már a török 17. századi kiűzése óta. A kötődés nemcsak politikai, hanem sport, egyházi, civil szervezeti, művészeti jellegű.
Másodszor „Kis-Magyarország” egységes marad, hiába nő a gazdasági-társadalmi különbség a Dunántúl északi része, Budapest, valamint az ország többi része közt. Az országhatárok nem változnak, inkább csak „légiesülnek”.
Harmadszor mivel a magyarok individualisták, ezért amennyiben a rendkívüli helyzet nem indokolja, nehezen viselik el az egzaltált, gyűlölködő politikai megnyilvánulásokat.