"Magyarország, mint állam válik működésképtelenné, és az oltáskampány ezzel szembesít. A kudarcokat pedig a jól bejáratott magyar propagandagépezet nem tudja leplezni, és azért nem tudja leplezni, mert ez az autokrácia elbízta magát. Egyszerűen nem volt felkészülve erre a helyzetre. Nem látta be, hogy a maga gerjesztette társadalmi konfliktusok, az állami intézményrendszerek leépítése, a transzparencia hiánya hol és mikor fog visszaütni. Itt és most." 

Parászka Boróka teljes bejegyzése:

"Hogy egy országban hogyan működik az oltáskampány, az attól függ: milyen szerepet vállal a kormány a kampány megszervezésében, mennyire felkészült az egészségügyi rendszer, és milyen a társadalmi megítélése az oltásoknak (ez utóbbi szorosan összefügg a kormányzati szándékokkal).

Romániában napi harminc-negyvenezer embert oltanak be, a beoltott emberek száma ma meghaladja a másfél milliót. A román viszonylag sikeres oltáskampány mögött ott a frissen kinevezett kormány, amelyik most nagyon igyekszik bizonyítani a szakértelmét, elkötelezettségét. Nyakában ott liheg az ellenzék, nem hibázhat. Jól is taktikáztak a románok: jól határozták meg az oltási rendet, illetve készek voltak kompromisszumot kötni (amikor a pedagógusok oltása lelassult, a szakszervezetek nyomására újragondolták a rendszert, mobil oltóközpontokat hoztak létre, és átcsoportosították az oltóanyagokat). Eleinte Pfizerrel oltották az első, illetve második kategóriába sorolt embereket (idősek, egészségügyi dolgozók I, stratégiai iparágban dolgozók II kategória). Ám amikor látszott, hogy a Pfizer nem érkezik abban az ütemben, hogy az oltási rendet tartani tudják, akkor a II kategória számára a Moderna majd az AstraZeneca oltóanyagot különítették el. Ehhez kellett a jól működő adatbázis, hogy emberek ezreinek oltási időpontját lehessen megváltoztatni, és tájékoztatni tudják az érintetteket időben a változásokról. Szóval: a rendszer nagyon rugalmas, és folyamatosan követi a gyártási kapacitást, ha módosulás áll be, Románia azonnal korrigál.

Ki veszített ezen a stratégián? Paradox módon a legkiszolgáltatottabbak: akik nem rendelkeznek internetes kompetenciákkal (nem tudnak bejelentkezni a központi, online regisztrációs felületre), vagy akiknek nincs internet hozzáférésük. Az állami rendszer az állampolgároktól is rugalmasságot, állandó figyelmet és felkészültséget igényel. A legidősebbek, vidéken élők, alulképzettek lassan reagálnak, rendszerint ők maradnak le a frissen elérhető új vakcinaszállítmányról.

Bulgária hasonló taktikákat választott. A bolgár stratégia alapja, hogy - hasonlóan a románokhoz - ők is váltottak február elején. Amikor látszott, hogy a Pfizer nem fog időben beérkezni, nagy mennyiségű AstraZenecát kötöttek le. Ebből érkezett annyi, hogy mindenki számára megnyitották az oltási rendszert. Nem működtetik azt a bonyolult szisztémát, amit a románok. És nem is foglalkoztak azzal különösebben, hogy a lakosság bizalmatlan az AstraZenecával szemben. Akinek ez kell, az megkapja szabadon, aki nem akarja, nem kapja meg. Ez a nem működő állam modellje, amely beismeri a maga korlátait.

Különutat jár be Szerbia, ahol orosz és kínai vakcinával oltanak - nagyon sikeresen, mivel nem uniós tagállamként nem bízhatták magukat az Uniós elosztó rendszerre. Ők február elején 500 000 kínai Sinopharm oltóanyagot, 100 000 Sputnyikot 88 ezer dózis Pfizert kötöttek le. Ezzel a taktikával a Nyugat Balkánon a legsikeresebb oltáskampányt szervezték meg, és az európai országok között is élen járnak.

Mi történik Magyarországon?

Sajnos Magyarországon a kormány egyrészt alárendelte a saját politikai játszmáinak az oltáskampányt, másrészt az egészségügyi rendszer is válságban van. És mivel a lakosság jól érzékeli a kormányzati szándékokat és az egészségügy működési zavarait is, ráadásul nagyon könnyen felül a nacionalista hergelésre, ezért az oltási hajlandóság is alacsony, azok között is, akik egyébként élnének a vakcina nyújtotta lehetőséggel.

Már az oltáskampány elején meglebegtette a kormány, hogy "Brüsszel" miatt nem jut a (Brüsszellel szemben amúgy is folyamatos szabadságharcot vívó) Magyarország kellő vakcinához. Nem követték a gyártási kapacitást, nem korrigálták a megrendeléseket úgy, ahogy a románok. A szerbekhez hasonlóan ők is a kínai és az orosz vakcinára hagyatkoztak. Ezek azonban lassabban érkeztek a vártnál. Ráadásul nagyon nagy a gyanakvás ezekkel szemben.

Valószínűleg, ha a magyar-orosz, magyar-kínai kapcsolatok transzparensebbek lennének, ha nem terhelné megannyi korrupciós botrány ezeket, ha nem élezte volna ki az Orbán-kabinet a Brüsszel-Moszkva ellentétet, az oltásra jogosultak sem idegenkednének annyira. Ebben a helyzetben viszont részint biztonsági kérdéssé vált az orosz, kínai vakcina alkalmazása (vajon, nincs valami mutyi emögött is? - kérdezi az átlagpolgár), másrészt identitás kérdéssé.

Nagyon sokan azzal, hogy kitartanak a Pfizer vagy a Moderna mellett a kormány EU ellenes politikájára mondanak nemet, és "elkötelezik magukat Brüsszel mellett". Nyilván, ezek a döntések egészségügyi szempontból alig értelmezhetőek, de a magyar közviták rég túlvannak a racionalitás határain, bármiről legyen is szó.

Magyarország sok szék közt esik most a földre. Sem Bulgária, sem Szerbia, sem Románia nem teljes, kifogástalan sikertörténet. Mindenhol vannak zavarok. De ezek az államok az állampolgárai érdekei szerint járnak el.

Magyarország, mint állam válik működésképtelenné, és az oltáskampány ezzel szembesít. A kudarcokat pedig a jól bejáratott magyar propagandagépezet nem tudja leplezni, és azért nem tudja leplezni, mert ez az autokrácia elbízta magát. Egyszerűen nem volt felkészülve erre a helyzetre. Nem látta be, hogy a maga gerjesztette társadalmi konfliktusok, az állami intézményrendszerek leépítése, a transzparencia hiánya hol és mikor fog visszaütni. Itt és most." (Parászka Boróka blogja, 2021. február 24.)