MaGYAUR

MaGYAUR

Lábjegyzet a manipulatív "Haza minden előtt" kliphez

2020. március 14. - Magyaur

A "Haza minden előtt!" jelszó nem összeegyeztethető a mai orbánista nacionalizmus „Nekünk Magyarország az első” jelmondatával, mert amíg a Fidesz tekintélytisztelő, megalkuváson alapuló kollektivista társadalmat akar felépíteni, addig a „Haza minden előtt!” lázadásra buzdító csatakiáltás volt! A Márciusi Ifjaktól cseppet sem idegen Nagy Francia Forradalom szellemében azt sugallta, hogy nem számít sem az Isten, sem a császár: csak a feudalizmus ellen felkelt forradalmi ország védelme!

De az akkori Magyarország-fogalom sem volt azonos a maival!

A reformkor politikusai nem voltak naivak; az egyre növekvő számú nem-magyar anyanyelvű lakosság, de az elégedetlenkedő magyar jobbágyság társadalmi integrációja érdekében azt találták ki, hogy a feudális adóterhek megszűntetésével, a szabad költözés és tulajdonszerzés jog megadásával, valamint a jogbiztonság megteremtésével a korábban a nemesi nemzetből kizárt több millió ember számára elnyerhetik a lojalitásukat. A jobbágyfelszabadítás terve megvalósult, de a bécsi mesterkedések, a magyar politikusok késlekedései és a magyar-ellenes ortodox egyházak miatt a nemzetiségek sajnos mégis szembefordultak a magyarországi elittel.

A kormány propagandagépezete olyan manipulált klip-et készített, amelyen a magyar zászlók tengere jelzi 1848-49 nacionalista és „egyedi” jellegét holott a pesti megmozdulás csak egy kis momentuma volt a „Népek Tavaszának”; a párizsi és a bécsi forradalmi hullámnak! A klip azt szuggerálja a nézőnek, hogy Magyarország kis szuverén szigetként létezhetett volna és létezhetne ma is Európa nélkül, ami ostoba és veszélyes fikció!

Végül viccesnek tartom, hogy a mai NER ideológusok által ha ma élne bizonyára „idegenszívű”-nek és „kommunistának” titulált Mihajlo  Stančić (magyarul Táncsics Mihály) kiszabadítása a budai vár börtönéből szerepel a videóban…Lelkük rajta!:)

 

Putyin és a "rendcsinálás"...

Putyin csak annyiban tett rendet Jelcin után, mint amennyire a francia ismerőseim mondták a Montmartre-ról, hogy nyugodjak meg ott senki nem lop, mert a maffia tartja fenn a rendet....Putyin letörte a kommunista technokratákból lett oligarchák függetlenségét és puccsszerűen átvette a hatalmat az "állam az államban titkosszolgálat" révén...érdekes módon voltak akkoriban különös lakóház-robbantások, csecsen színházi és iskolai merényletek (ahogy Kuncze belügyminisztersége idején is voltak megmagyarázhatatlan és destabilizálóan ható robbantások) és mit tesz isten: Putyinnal ezek megszűntek!
Nem tudom magamtól elhessegetni az a gyanút, hogy azért van viszonylagos "rend" ma Oroszországban, mert "titkosszolgálattal egybenőtt bűnözői körök" közös bandavezére van hatalmon, aki (akárcsak Orbán) a vallás szentségével mossa le a mocskos kezét és akarja az egyházak segítségével magát a nemzetet megmentő büszke lélekvezetővé felmagasztaltatni...

Mi Magyarország küldetése a világban?

Minden valamirevaló országnak van küldetéstudata: a franciáknak a "Szabadság-Egyenlőség-Testvériség" köztársasági eszménye, az oroszoknak az, hogy Moszkva a "3. Róma", vagyis az oszmán-törökök által elfoglalt Konstantinápoly örököse, így tehát az eredeti/ortodox keresztény hit egyetlen letéteményese, az Egyesült Államoknak pedig a protestáns/presbiteri önkormányzatiság és jogállamiság terjesztése, a demokrácia zászlóvivőjeként.

Magyarország nemzetközi megítélése a középkorban nagyon jó volt: aranyban, ezüstben, valamint jó minőségű földben gazdagnak látták az európaiak. Ennek következtében Magyarország - az arany- és ezüstbányák 15. századi kimerüléséig befogadó ország volt, egyfajta "Ígéret földje", ahova nagyon sok helyről érkezett a képzett és kevésbé képzett munkaerő. Aztán lett a nemzetiségi szempontból vegyes lakosságú Magyar Királyság egy történelmi pillanatig a Balkán és Európa védőbástyája...aztán a megsegítendő, önmagát a török uralomtól felszabadítani nem tudó ország...aztán 1848-49 és 1956 forradalmi nemzete.

Ami nem került át a Horthy időszakból az orbáni időszakba az a Klébelsberg Kunó-féle, a művelődés ügyét stratégiai céllá alakító Kárpát-medencei "kultúrfölény" gondolat, ami viszont újra itt kísért, főleg Trianon kapcsán, az az "öncélú nemzet" koncepciója, ami szerint Magyarország küldetése az, hogy "nagy" és félelmetes legyen, mint a "kásleri" sosem-volt múltban...

Pedig lehet, hogy nagy küldetéstudat helyett elég volna, ha az elesetteket segítő állammal, kényelmes életfeltételekkel és reményteli európaias jövővel rendelkezne... 

Kant, a "világkormány" és az "emberiség ellenségei"

"…A jelenkori államok egyszerűen nem tartják magukra kötelezőnek a nemzetközi jogot, ezért kellett, ugye tetszenek emlékezni, Immanuel Kantnak több írásában föltételeznie olyan nemzetközi instanciát, amely hatalommal kényszerítheti az államokat a jog betartására. Ennek a gyönge pótléka, az ENSZ, elvesztette a befolyását. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNCHR) instrukcióit – együtt a formailag mindenütt elismert genfi egyezménnyel és az ún. schengeni szabályokkal – úgyszólván sehol nem tartják be, figyelemre se méltatják. Ez a tényleges, ám nem ez a jogi helyzet. Azok a politikai erők, amelyek a nemzetközi jog rendelkezéseit a hatalom nélküli emberek elleni nyers erőszakkal helyettesítik, illetve amelyek az emberi jogok egyetemes érvényesítése ellen mozgósítják a közvéleményt, az emberiség ellenségei – hogy a XVIII. század stílusában fejezzük ki magunkat, amelynek a szellemi, érzületi, erkölcsi magaslataira jó lenne visszaérni abból a mély szakadékból, amelybe a XXI. század első harmadában ismét, zsupsz, belezuhantunk. Azokkal, akik arra nevelik felebarátainkat, honfitársainkat, hogy bizonyos embereket embernél kevesebbnek, azaz állatnak tekintsenek, nem kötünk békét, nem egyezünk ki – bár mi őket továbbra is embertársainknak tekintjük, akkor is, ha ők, leider, úgy érzik, föl vannak mentve ugyane kötelezettség alól."
https://hvg.hu/itthon/20200306_TGM_Igen_es_nem_ok_es_mi

A koronavírus-járvány egy új világrend előhírnöke?

Az ember „válságkezelő állat”, aki a túlélés érdekében termeszvárakhoz hasonló civilizációkat épít. A válságok sorában a koronavírus-járvány nem tűnik a legpusztítóbbnak és mégis valamiképpen szakaszhatárnak tűnik a túlnépesedett ezért önkéntelenül is természetpusztító, önző kényelmével és presztízsharcaival elfoglalt emberiség történetében.
Miért?
Mert az ember a természet vad erőivel folytatott harcában „túlgyőzte” magát. Azok az intézmények, amelyeket az emberiség a fejlődése során a fenyegető környezet és társadalmi káosz ellen talált ki, - tehát a közösségi szellemet kialakító és karbantartó vallás, a gazdasági-politikai játékszabályokat rögzítő és felügyelő állam, az emberi munkaerőt leghatékonyabban lekötő és kihasználó vállalatok – annyira jól működnek, hogy mára elfogyasztottuk a Föld meg nem újuló nyersanyagainak nagy részét és az emberi faj a bioszféra rovására túlszaporodott, aminek egyik káros következménye a hőmérséklet emelkedése (lásd a mellékelt klímacsíkokat, amelyben az utóbbi kétezer év évenkénti átlaghőmérsékletét egy-egy csík mutatja: a hidegebb év kék színű, a melegebb sárga, vagy piros).
Nem szokványos válságba rohan bele az emberiség, hanem halmozott, egymást erősítő katasztrófa-láncolatba. Az első dominó pont olyan lehet, vagy már az is, mint a koronavírus-járvány. Érdekes volt megfigyelni a különböző nemzeti egészségügyi-politikai hatóságok reagálásait (kivéve a Fidesz kormányzatot, amely rendszeresen utólag, de akkor nagyon „katonásan” és másokat hibáztatva reagál); mintha egy főpróbát láttunk volna amely azt sugallta volna, hogy ilyen és ehhez hasonló, de súlyosabb világjárványok, bajok elhárítására kell felkészülnünk a jövőben.
A 19. századi gazdasági-politikai paradigma, amely a kapitalizmuson és a nemzetállamokon nyugodott alkalmatlanná kezd válni a koronavírus-világjárványhoz hasonló globális problémák kezelésére. És az emberiség, ha valóban a környezetéhez legrugalmasabban alkalmazkodó élőlény a Földön, akkor léptéket kell váltania és új, globális túlélési stratégiát kell kidolgoznia és alkalmaznia!
Az új, de már „nem Ember-központú”, hanem „Bioszféra-központú” paradigma abból a feltevésből indul ki, hogy az emberiségnek nincs és nem is lehet más otthona, mint a Föld.
Sem a „nyáron” is Antarktisz-hidegű, rákot okozó kozmikus sugárzással bombázott Mars, sem az elérhetetlen távolságban keringő „Föld-szerű bolygók” nem teszik lehetővé, hogy amint a fogyasztó társadalomban megszoktuk az elpiszkolódott Földet, mint valami kifacsart gyümölcsöt, a szemétbe vágjuk és egy új, tiszta bolygón folytassuk azt, amit itt megszoktunk.
A bibliai Paradicsom után a földi Paradicsom is elveszőben van.
Ezt a 19. században ragadt, korlátolt gazdasági, egyházi és politikai vezetők tagadják világszerte, de sok tudós és a Thunberg-generáció világosan látja.
A megoldást jelentő „Bioszféra-központú” paradigmának nem az a célja, hogy kényelmes legyen az ember számára, de hisz épp ezért nem Ember-, Isten-, vagy Nemzetállam-központú gondolkodás, viszont az Élő Természet és benne az ember-állat nagyon hosszú távú túlélését biztosítja.
A „Bioszféra-központú gondolkodás” szemben a 19. századi gazdasági-politikai paradigmával messzebb tekint, a különféle identitások mellett és fölött a szellemi horizontja kiterjed a bolygónk élővilágára is. Leginkább a görög-római sztoikus bölcselettel („bármit cselekszel is, tedd fel magadnak a kérdést…az amit teszel, illik egy értelmes, közösségi életre alkotott és az istenekkel azonos törvények szerint élő lényhez?” ) valamint a buddhista felfogással rokonítható („a fogyasztás csak eszköz az emberi jólét megteremtéséhez, a cél a fogyasztás minimumával elérni a jólét maximumát.” ) – más szóval a „jószágai”-val gondosan foglalkozó gazda magatartását és felelősségteljes önkorlátozást a fogyasztásban. De ezt a „nem Ember-központú” világképet tükrözi például a kínai piktúra is amiben „a világ középpontja nem az ember. …Az ember világa itt az emberrel, mint a természet egyik potenciájával és részével kapcsolatos… világot jelenti”
A bioszféra védelme olyan fontos össz-emberi ügy, hogy nem lehet ráhagyni a „szuverén” nemzetállamokból álló, ezért megosztott ENSZ-re. Nem lehet ráhagyni az egyes ember jóérzésére sem, hanem kellenek a Mesterséges Intelligenciával megfejelt ellenőrző mechanizmusok, a pénzrendszeren túlmutató jutalmazó-kényszerítő eszközök.
Egy biztos; a járványok, a légkör és az óceánok hőmérsékletének emelkedése, ennek nyomán a felszabaduló metángáz, a járványok, a népvándorlás arra kényszeríti az emberiséget, hogy a Mesterséges Intelligencia segítségét igénybe véve, összefogjon a Bioszféra hosszú távú megmentése érdekében, világstratégiát dolgozzon ki és valósítson meg… ameddig még van rá ideje!
Marcus Aurelius Elmélkedései, Európa Kiadó, Bp. 1983: 107.old.
E.F. Schumacher: Small is beautiful, Le Seuil, Paris 1978: 57.old.
Miklós Pál: A sárkány szeme, Corvina Bp.1973: 99.old.

Sorosnak megint igaza van!

Híranyag a 444.hu-ban: Soros György szerint Európának Törökország pártjára kell állnia a Szíriában háborús bűnöket elkövető Oroszországgal szemben
"Mint Soros írja, az, hogy hatmillió szíriai állampolgár vált menekültté, az nemcsak Putyin szíriai stratégiájának egyik mellékterméke, hanem épp az egyik fő célja volt. Az orosz elnök ugyanis a közel-keleti felfordulást arra akarta felhasználni, hogy hatályon kívül helyezze azokat a nemzetközi normákat és humanitárius törvényeket, melyek a második világháború óta kialakultak.
A milliárdos kitér arra is, hogy véleménye szerint Aszad a legbarbárabb uralkodó, kit a világ Sztálin óta láthatott, és amikor saját népe fellázadt ellene, olyan katonai stratégiát fejlesztett ki, mellyel a létező legnagyobb károkat tudta okozni: szándékosan célzott kórházakat, iskolákat és óvodákat és vegyifegyvereket vetett be egy olyan konfliktusban, melynek több mint félmillió áldozata volt. Putyin pedig az orosz légierővel asszisztált ehhez, mely nélkül Aszad nem jutott volna sokra."
Sajnos a mi Orbánunk attól lehet tartani, hogy az Aszad fajtájából való, a népének nagy részét gyűlölő, kritikus helyzetben pedig szadistává váló despota.

Van-e Isten?

„Az ősrobbanás legnagyobb rejtélye annak magyarázata, hogyan materializálódhatott a tér és az energia teljes, fantasztikusan hatalmas univerzuma a semmiből. A titok nyitja kozmoszunk legfurcsább ténye. A fizika törvényei megkövetelik a „negatív energiának” nevezett valaminek a létezését.

Annak érdekében, hogy megértessem önökkel ezt a furcsa, de kulcsfontosságú fogalmat, egyszerű analógiára szeretnék támaszkodni. Képzeljük el, hogy valaki egy dombot szeretne építeni egy sík földdarabra. Jelentse a domb az univerzumot. Emberünk egy lyukat ásott a földbe, és a kiásott talajból építette fel a dombot. Ezáltal persze nemcsak egy dombot épített, hanem egy lyukat is létrehozott, ami tulajdonképpen a domb negatív megfelelője. A korábban a lyukban lévő anyag most már a dombot alkotja, így minden tökéletes egyensúlyban van. Ez az elv rejtőzik azon esemény mögött, ami a Világegyetem kezdetén történt.

Amikor az ősrobbanás hatalmas mennyiségű pozitív energiát állított elő, egyúttal ugyanolyan mennyiségű negatív energia is termelődött. Ilyen módon a pozitív és a negatív energia összege mindig nulla. Ez a természet egy másik törvénye (az első törvény: a tömeg és az energia alapvetően ugyanaz, ha úgy tetszik ugyanazon érme két oldala. Híres E=mc négyzeten formulája egyszerűen azt jelenti, hogy a tömeg egyfajta energiának tekinthető, és megfordítva.)

De vajon hol van ma ez a negatív energia? Kozmikus szakácskönyvünk harmadik összetevőjében: azaz a térben. Ez furcsán hangzik, de a gravitációra és a mozgásra vonatkozó teermészeti törvények szerint – amelyek a tudományban a legrégibben felismert törvények közé tartoznak -, a tér maga a negatív energia hatalmas tárháza. Ez a negatív energia elég ahhoz, hogy mindennek az összege nulla legyen.

…a Világegyetemben a tér és az idő eredendően összefonódik. Valami nagyon csodálatos dolog történt az ősrobbanás pillanatában az idővel. Akkor kezdődött maga az idő.

Ennek az elképesztő ötletnek a megértéséhez képzeljünk el egy, a térben lebegő fekete lyukat. Egy tipikus fekete lyuk olyan nagy tömegű csillag, amely a saját súlya alatt önmagába roskadt össze. Olyan nagy a tömege, hogy még a fény sem szabadulhat ki a gravitációs teréből, ezért szinte teljesen fekete. Gravitációs vonzása olyan erős, hogy nemcsak a fényt görbíti meg, hanem az időt is torzítja. Ha tudni szeretnénk, hogyan, képzeljük el, hogy a fekete lyuk magába szippant egy órát. Ahogy az óra egyre közelebb kerül a fekete lyukhoz, egyre lassabban jár. Maga az idő kezd lassulni. Most képzeljük el ugyanezt az órát, amint belép a fekete lyukba (feltételezve persze, hogy képes ellenállni a szélsőségesen erős gravitációnak): abban a pillanatban az óra ténylegesen megáll. Nem azért áll meg, mert összetört, hanem mert a fekete lyukon belül nem létezik maga az idő. Pontosan ez az, ami a Világegyetem kezdetekor történt.

… Ahogy az időben az ősrobbanás pillanata felé utazunk, az univerzum  egyre kisebb és kisebb lesz, míg végül elérünk egy olyan pontig, ahol az egész univerzum valójában olyan kicsi, mint egy végtelenül kicsi és végtelenül sűrű fekete lyuk…Nem tudunk eljutni az ősrobbanás előtti időbe, mert az ősrobbanás előtt nem létezik az idő….Számomra ez azt jelenti, hogy nincs lehetőség a teremtő létezésére, mert nem létezik az idő, amelyben az alkotó létezhetett volna.”

Stephen Hawking: Rövid válaszok a nagy kérdésekre, Akkord Kiadó, 2019 – 52-58. old.

 

Szlovákiai magyarság: a "Székelyföld-Gettó"-minta csődje

Újsághír: „Nem jutott be magyar párt a szlovák parlamentbe”

Orbán semmiféle együttműködést nem akar a szomszédállamok többségi nemzete és magyar kisebbségek között. Számára csak a "Székelyföld-Gettó" típusú vallásos-idegengyűlölő-konfrontálódó nemzetiségi magatartás a kívánatos. Ha meg nem ilyen a hozzáállás, akkor bosszút áll; nem támogat anyagilag, eltapossa az ellenkezőket és inkább hagyja veszni a magyar politikai képviseletet Szlovákiában és Romániában (úgyis undorodik a parlamentarizmustól)...

Hazug emlékezetpolitika: Trianon emlékérem

1.)  Nem gondolja abszurdnak, hogy a „nemzeti összetartozás” jelképe Trianon, vagyis a Magyar Királyság szétszaggatása?

2.)  Nem tartja hazugságnak összemosni a nemzeti összetartozás ügyét a soknemzetiségű Nagy-Magyarországgal? A magyarság tudniillik nem egy tömbben, hanem kisebb-nagyobb foltokban helyezkedett el a többi nemzetiség közt a Magyar Királyságban; vagyis az akkori Magyarország kevert etnikumú volt!

3.)  Nem tartja hazugságnak úgy tenni, mintha létezett volna szuverén Magyar Királyság a mohácsi csatavesztés után? Magyarországot összeurópai keresztény hadak szabadították fel az oszmán-török uralom alól, ennek következtében tagozódott be a Kiegyezésig a Habsburg monarchiába. A trianoni békediktátum az Osztrák-Magyar Monarchia háborús vereségének és összeomlásának következménye volt és korántsem „magyar-ellenes” összeesküvés!

4.)  Ha a nemzeti összetartozásról van szó; nem lenne becsületesebb dolog, ha Nagy-Magyarország helyett például a Teleki Pál-féle etnikai térkép alapján tartanánk számon a magyarok által a Kárpát-medencében valóságosan lakott településeket?

5.)  Nem tartja visszásnak, hogy a nemzeti összetartozásról a jelenlegi kormánynak inkább a nemzetiségi széthúzással jellemezhető Nagy-Magyarország jut az eszébe és nem a 100 éve emigrálni kényszerült magyarok milliói Európában és világszerte?

6.)  Nem bántja az erkölcsi érzékét, hogy a populista pártok - köztük a Fidesz - elvetik a „harag és elfogultság nélkül” ókori Európából származó történetírói elvét, vagyis gyerekesen elfogultak és mindenkit „büszkeségre okot adó” mítoszokkal akarnak etetni?

https://www.eremkibocsato.hu/trianon100erem/?utm_source=ENNA-CT&utm_campaign=ENNA2001-Origo

 

Szakmaiság, becsület kontra fideszes dilettantizmus

A piaristák állásfoglalása az oktatás mai helyzetéről

"Mi, egyházi iskolákban dolgozó alulírott pedagógusok a társadalom egészével együtt fájdalmasan érzékeljük a magyar oktatás régóta elhúzódó, súlyos válságát. Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése és a kerettantervek megjelenése sokéves-évtizedes kérdéseket hozott újra felszínre. A magyar oktatás megújulásának elmaradása hosszan tartó károkat okoz mindannyiunk számára, a magyarság kulturális, lelki és anyagi gyarapodását fenyegeti. A jövő nemzedékek iránti felelősségünkből fakadóan kötelességünknek érezzük a megszólalást, a tanterv kérdésein túl az oktatás egészével kapcsolatban is.

Mindenekelőtt széles körű megegyezésre van szükség az oktatás minden szereplőjének részvételével! A szakmai konszenzus megteremtése az oktatáspolitika súlyos adóssága a rendszerváltás óta. Pedagógiai közhely pedig, hogy ezen a területen évtizedek kiszámítható működése szükséges a társadalom minden részében érzékelhető eredmények megszületéséhez.

Az iskola ügye elsősorban a ránk bízottakról, az ő teljes emberré fejlődésükről és az ezt segítő legjobb pedagógia megvalósításáról szól. Ők, a fiatalok veszítenek a legtöbbet, ha ezek a kérdések másodlagossá válnak az ideológiai elvárásokhoz, elvekhez, irányokhoz és politikai szándékokhoz képest.

Az iskola csak szabad közegben tudja betölteni a funkcióját, ahol a tanári közösség szerepet kap saját feladatának megtalálásában. Ez az autonómia a feltétele az elkötelezett, felelősséget vállalni tudó pedagógusok minőségi munkájának.

Elengedhetetlen, hogy a köznevelés rendszerének mindenkire gondja legyen. Egy szétszakadó társadalomban reményt, utat, modellt kell kínálnunk mindenkinek, hiszen elsősorban az iskola az a hely, ahol egy igazságosabb társadalom megszülethet. Az eddiginél nagyobb odafigyeléssel kell tehát fordulnunk a lemaradók, a nehézségekkel küzdők, a mélyszegénységben élők, a kirekesztettek felé. A különféle kihívásokra különféle iskolák és módszerek tudnak választ adni, amelyeket a helyi viszonyokat ismerő és értő, autonóm iskolai közösségek találhatnak meg.


A magyar oktatás egészének felemeléséhez szükségesnek tartjuk az alábbiak figyelembevételét:

  1. A médiában nyilvánosságot kapott kritikák egy része és az ezekre született reakciók azt a téves képzetet kelthetik, hogy a Nemzeti Alaptantervkörüli vita elsősorban ideológiai-világnézeti kérdésekről szól. Határozottan kiállunk amellett, hogy az alaptantervvel és a kerettantervekkel szemben világnézeti meggyőződéstől függetlenül, szakmai alapon indokolt és kívánatos a sok szempontú, lényeget érintő kritika. Sürgősen meg kellene teremteni azt a fórumot, ahol a tanterv szakmai vita tárgyát képezheti, nem pedig politikai érdekek eszközeként szolgál.

Üdvözöljük a NAT bevezetőjének korszerű pedagógiai szemléletét, a differenciálás, az aktív tanulás, a képességfejlesztés hangsúlyozását, amely a magyar oktatás halaszthatatlan megújulását szolgálhatná. Ennek a korszerű pedagógiának az érvényesülését azonban ellehetetleníti az alaptantervben és a kerettantervekben előírt hatalmas tananyagmennyiség, amely nagyrészt csak az ismeretanyag frontális előadását teszi lehetővé. Legkirívóbb példaként elég említeni a magyar irodalom tantárgyat, ahol csökkentett óraszámban kellene az eddiginél is több anyagot megtanítani.

A NAT-ban és a kerettantervekben foglalt tartalmakkal való azonosulásnak további akadálya a szakmai egyeztetés elmaradása, illetve a bevezetésükre adott minimális idő.

Úgy látjuk tehát, hogy a magyar oktatás egészének várt megújulását – néhány részterület kivételével – a bevezetett Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek nem segítik, hanem akadályozzák.

  1. Minden változás lehetetlen az oktatásban addig, amíg a változtatások végrehajtói, a pedagógusok nem rendelkeznek az ehhez szükséges idővel, energiával, akaraterővel. A kollégák jó része fáradt, reményvesztett, napi szinten kudarcokkal küzd. Pedagógiai változásokról, szemléletváltozásról akkor érdemes egyáltalán beszélni, ha a pedagógusok ehhez megkapják az alapvető támogatást.
  2. A megalázóan alacsony pedagógusbéreklehetetlenné teszik a tanári hivatás teljes megélését, az értelmiségi életformát.  (Az egyházi iskolák tanárai ugyanazon bértábla szerint kapják a bérüket, mint a nem egyházi intézményekben dolgozó kollégák.) A pedagógusok társadalmi megbecsültségének is elemi feltétele a bérek rendezése. Egy egyetemi diplomás kezdő pedagógus bértábla szerinti illetménye ma bruttó 203.000 forint. Ez a garantált bérminimum alatt van, amire még sohasem volt példa! A bruttó 300.000 forintot legkorábban nyolc év után érheti el egy egyetemet végzett tanár, egy tanítónak vagy óvodapedagógusnak ehhez tizennyolc év kell! A 2013-tól több lépésben bevezetett fizetésemelés mára teljesen értékét vesztette, elsősorban amiatt, hogy a pedagógusbérek már öt éve nem igazodnak a minimálbérhez, az ígéretekkel ellentétben. Elvárjuk a pedagógusok bérrendezését, értékálló fizetésekkel, újra a minimálbérhez igazított illetményalappal! A pedagógusok illetményének rendezésével kapcsolatban egyetértünk a Nemzeti Pedagógus Kar 2019. decemberi állásfoglalásával.
  3. Heti 24-26 megtartott tanórában nem lehet minőségi munkát végezni. A minőségre törekvő pedagógusok állandó meghasonlottságban dolgoznak, hiszen a legjobbat szeretnék nyújtani, de folyamatosan időhiánnyal küzdenek. Vagy kizsákmányolják önmagukat, lelki és testi egészségüket, vagy kénytelenek a maguktól elvárt színvonalból lejjebb adni. A minőségi munka érdekében az óraterhekhatározott csökkentésére van szükség!
  4. A 21. század iskolája olyan kihívásokkal szembesül, amelyek jelentős részére a pedagógusok nincsenek felkészítve. A társadalmi bajok az iskolában hatványozottan jelennek meg: a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő diákok növekvő aránya mutatja ezt. Hatékony tehetséggondozás, képességfejlesztés és felzárkóztatás is csak differenciált oktatás megvalósulásával lehetséges. Ezek az új kihívások megkövetelik, hogy a tanárok új szerepben jelenjenek meg. Ehhez szemléletváltozásra van szükség, amelyhez a tanároknak támogatást kell kapniuk: elsősorban időt, minőségi tanári továbbképzést és szakmai kísérést.
  5. tanárhiánymára jó néhány helyen már az alapfeladatok ellátását veszélyezteti. A tanárképzésbe egyre kevesebben jelentkeznek, még kevesebben végeznek közülük, a diplomaszerzés után sokan nem az oktatás területén helyezkednek el, a pályakezdők egy része pedig rövid időn belül el is hagyja az iskolát. Mindez nagyon is érthető, ismerve az elfogadhatatlanul alacsony béreket, a tanári munka kihívásait és alacsony presztízsét. A tanári pályát ismét vonzóvá kell tenni a legjobb képességű fiatalok számára! Ez csak versenyképes fizetésekkel és minőségi tanárképzéssel lehetséges.

Állásfoglalásunkat egyházi iskolában tanító tanárként fogalmaztuk meg, de benne a magyar oktatás egészének helyzetére kívánunk reflektálni. Mindnyájan mélyen hiszünk abban, hogy az oktatás felemelése csak széles körű konszenzussal, az egész tanártársadalom együttműködésével lehetséges."

Budapest, 2020. február 27.

https://budapest.piarista.hu/hirek/allasfoglalas-az-oktatas-mai-helyzeterol?fbclid=IwAR2LNYNmp4wNjgnHhnXLX_4RgU87FlwDObSymyxno4D3L0dEqaUmkCtV31c

 

süti beállítások módosítása