Csak egy erős, tehát nem az Európát megosztani kívánó nemzeteken alapuló és minden vallási befolyásolástól mentes, szigrúan jogállami  Európai Köztársaság képes megfékezni a belülről és kivülről támadó szélsőséges erőket.

Az európai liberálisok vezére, Guy Verhofstadt, egyik beszédében a következőket mondta: "az Európai Unióval szembenálló euroszkeptikusoknak igazuk van, mert rosszul működik az EU - de rossz megoldást kínálnak erre a problémára. Az Európai Unió mai formájában nem más, mint egy konföderáció, amelyet teljesen megbénít a vétójog, az hogy egy döntés meghozatalához tökéletes egyetértésre kell jutnia mind a 27 országnak.

Képzeljük el egy pillanatra, hogy az Egyesült Államok úgy működjön, mint jelenleg az EU, akkor egyszerre három elnöke lenne, és az 50 államának kormányzója szabadon dönthetne arról, hogy dollárt használjanak, vagy mondjuk mexikói pesetát (ami előfordult már a Kalifornia történelmében), vagy hogy egy adott állam milyen külpolitikát folytasson stb.

A 21. század nem a nemzetekről szól majd, hanem az olyan többnemzetiségű, birodalmakká szervezett civilizációkról mint Kína, az Egyesült Államok és Oroszország.
Ha nem lép Európa holnap, akkor holnapután már késő lesz. Akkor majd esetleg Kína határozhatja meg a szabványokat, Oroszország dönthet életről-halálról (és nemcsak az általa árulóvának nyilvánított kémeket és ellenzéki politikusokat illetően) immár messze túl a határain.

Az Európai Unió „Alapítóatyái” nem lennének elégedettek a mai helyzettel. Ők egységes európai hadsereget, közös alkotmányt és parlamentet akartak."

A jövő Európájának - teszem már én hozzá - nem az államnemzeteken, hanem a kulturális nemzeteken, a régiókon kellene nyugodnia. Az Európai Köztársaság a közös hadügy külügy, pénzügy,tikosszolgálat és ügyészség kivételével minden más döntést az olyan hagyományos régiók önkormányzatára bízná mint Katalónia, Skócia, Korzika, Észak-Itália, Erdély, Dalmácia, Baszkföld stb  Azért lenne fontos "újragombolni a kabátot", tehát újra visszanyúlni a régiós alapokhoz, hogy aztán erre épüljön fel az Európai Civilizáció sziklaszilárd építménye. 

Bár az általam elképzelt Európai Köztársaságnak nem volna érdeke semmilyen vallási, vagy kíber háborúban való részvétel, de saját hadseregével, meg az európai polgárokká válni szándékozó menekültekből, migránsokból toborzott  Európai Idegen Légió segítségével képes lenne hathatósan megvédeni magát minden külső támadástól. vagy a káosszal fenyegető népvándorlástól.

Közvetlenül kellene választani az európai parlamenti képviselőket, de magát a köztársasági elnököt is, amely tisztség esetében ma nincs rátermetteb  európa-barát államfőjelölt Emmanuel Macronnál!

Orbán - akárcsak Rákosi - gyűlöli
- a Nyugatot,
- a piacgazdaságot,
- a parlamentarizmust, 
- az önkormányzatiságon alapuló demokráciát,
- a kritikusan gondolkodó értelmiséget.
Orbán - akárcsak Rákosi - imádja
- az általa kézi-vezérléssel irányított pártállamot, 
- az önellátó gazdaság eszméjét,
- a „nagy és dicső” Oroszországot.
Ezek valóban nem a nyugati társadalom bigott konzervativizmusa ellen harcoló 1968-as diákmozgalmak eszményei, de nem is a 1990-es években születettek céljai, hanem Orbán szigorú apja kortársainak a társadalmi ideáljai.

Ezt az "élni és élni hagyni" liberalizmust utálják a leginkább a férfias, hódító image-üket görcsösen ápoló illiberális politikusok, valamint az őket sztároló hívők, mert szerintük a piaci mecahnizmus, meg a hozzákapcsolódó parlamentarizmus (ahol - mint a piacon - választani lehet időről-időre a pultra kirakott pártok és ideológiák közül) nem elég "tökös", harcias. Erről; a nemiségnek és a gyakran beteges nemi látszatoknak a beszüremkedéséről a világpolitikába, megérne elemzést készíteni a Magyarországon tiltólistára tett gender tudományok szempontjából!:)

Sok jobboldali számára az európaias és ezért "liberális métellyel" átitatott parlamentarizmus alternatíváját, a Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlést választotta a magyar országgyűlés elnöke, Kövér László, hogy nyilatkozzon arról, hogy a nemzeti öncélúságban, illetve a gazdasági önellátásban, autarchiájában látja a fényes magyar jövő biztosítékát. Tehát jelenleg az a skizofrén helyzet állt elő, hogy a Nemzeti Elnyomás Rendszere egyik nap úgy tesz, mintha "konzum idiótává" vált magyarországiak közt végzendő a keresztény hittérítő munka lenne a kormányprogram célja, más napokon meg mintha a Nyugatot megfélemlítő ázsiaias,vérszomjas pogány magyar ősök lennének a nemzeti büszkeségünk alapjai... Ki érti ezt?:) 

https://index.hu/belfold/2018/08/11/kover_a_keleten_sarjado_magyar_neplelekrol_beszelt_a_kurultajon/

A magyarkodó jobboldal számára nem elég előkelő a "halbűzös finn-ugor" rokonság és ha választani lehet a magyarság eredetéről, akkor inkább a harcos turáni-törökös-perzsa vonalat választanák - holott a magyar nép egy olvasztótégely volt, amelyre a közép-ázsiai elem mellett az északi, finnugor, aztán meg az európai; szláv és német vérkeveredés is hatással volt. Az abszolút "multikulti" magyarság büszke lehet ezekre a rokoni kötődésekre, hiszen általuk szerves részét képezzük a Közép-Ázsiiáig tejedő európai kontinensnek és amit lehet át kellene venni az itt születő "jó gyakorlatokból", technikákból - így a zseniális finn iskolarendszerből is! A rendszerváltás óta eltelt időt nem használta fel okosan a magyar politika és az iskolarendszerünk ott tart mint 50-100 éve. Az állam ahelyett, hogy előrelátóan fejlesztené az oktatást nem akar ezzel a "gyerekes" témával foglalkozni; leépít, visszatér korábbi és idejétmúlt gyakorlatokhoz és amit lehet le aka passzolni az egyházaknak. A magyar állam, a finnel szemben, nem teljesíti a kötelességét.

https://www.facebook.com/ScienceNaturePage/videos/1430466623752258/UzpfSTEwMDAwNzk3Mzk4NTE4OToyMjM2NDE4ODU5OTY3MjI1/?id=100007973985189

Úgy tűnik, hogy létezik – méghozzá a gazdasági-politikai rendszerektől függetlenül – egyfelől egy európai, kontinentális, centralizált államtípus, másfelől egy brit-amerikai liberális és decentralizált államszerkezeti típus. 
A kontinentális, központosító állam eredete visszavezethető a felvilágosult abszolutizmusra, a napóleoni, majd a polgári forradalmak nemzetegyesítő törekvéseire, aminek leglátványosabb kifejlete Bismarck parlamentarizmusa volt, amelyben a német munkásság választójogot kapott és létrejött a "gondoskodó nemzetállam" koncepciója. Ez magában foglalta az ingyenes egészségügyi ellátást, a magas színvonalú közoktatást, a nyugdíjrendszert stb, amelyek a szociális béke fenntartását, a nagyipar, de főleg a tömeghadsereg igényeit elégítették ki. 
Ez az a politikai modell, amelyre épültek a XX. századi diktatúrák: a NEMZETI SZOCIALIZMUS (amelyre jellemző volt a tömegeket megmozgató kollektív programok szervezése és az állandó hadikészültség fenntartása) és a SZOCIALIZMUS (amelyre jellemző volt a tömegeket megmozgató kollektív programok szervezése és az állandó hadikészültség fenntartása). Ezzel szemben állt az amerikai "self made man" és az angolszász individualista ("My Home is my Castle"-típusú), nem állami, hanem a személyiségi jogokat figyelembe vevő, öngondoskodásra építő kapitalizmus. 
Ez a kettősség a II. világháború után is fennmaradt, annyi különbséggel, hogy Nyugat-Európában az amerikai típusú piaci, öngondoskodó, önszerveződő társadalmi formák terjedtek el, míg keleten maradt a "hadigazdaság" a szocialista rendszer összeomlásáig. A hidegháborús légkörben minden átpolitizálódott. 
Igenis létezett szándékos nyugati fellazítás Kelet felé. Állítólag a CIA még az avant-garde művészeti divatokat is jelentős mértékben finanszírozta a kelet-európai értelmiség befolyásolása érdekében - és viszont; a korábbi kontinentális, állam örökösének, az államszocializmusnak a "vívmányait" próbálták átültetni több-kevesebb sikerrel több nyugati országban, főleg ott, ahol a szocialista/kommunista pártok is erős pozíciókkal rendelkeztek; Olaszországban, Franciaországban és Skandináviában. Ez igazi versenyhelyzet volt, annak minden előnyével és hátrányával.
Áttérve a mai magyar helyzetre, itthon nem történt más, minthogy a bal-liberális politika által vakon követett és mechanikusan lemásolt angolszász-liberális modell sok szempontból kudarcot vallott és a Fidesz visszanyúlt ugyancsak vakon a korábbról jól ismert kontinentális, centralizált, hadigazdasági modellhez és a „szolgáltató” állam helyébe visszahozta (a pártelitet) „szolgáló” államot...mindannyiunk kárára.

A kereszténység azért volt vonzó annyi ember számára, mert nem etnikai alapon szerveződött (ezért istenkáromlás és eretnekség kisajátítani Istent,pl. a "Magyarok Istene", vagy "Jézus parthus/magyar" stb. ). A bibliai Jézus nem volt macsó, nyitott volt a legmegalázottabbak; a rabszolgák és nők felé is. Nem az állami, vagy egyházi hierarchiák imádatára szólított fel, hanem egyenlőséget hirdetett. Ha ma Magyarországon felbukkanna, akkor feltehetően palesztin-zsidó formájú, migránsnak, kozmpolita civil aktivistának néznék. Olyannak, aki igehirdetésével is (ami eleve engedélyköteles) és a meggazdagodott fideszes-kufárok elleni kirohanásaival fenyegetést jelent az egész "keresztény-fehér-magyar-nemzet" államra! 
Összegezve: a NER (a Nemzeti Elnyomás Rendszere) csak látszatra keresztény; a vallás a fideszesek számára egy olyan "politikai termék", idelógiai korbács, amely a lakosságnak, de főleg a népesség legbefolyásolhatóbb részének, a gyerekeknek a megfegyelmezésére szolgál.

https://www.facebook.com/bbctwo/videos/10155845405160787/UzpfSTEwMDAwNzk3Mzk4NTE4OToyMjMwNzg1MDUwNTMwNjA2/?id=100007973985189

A gyakorlatias Orbán miután kiábrándult az általa „impotensnek” érzett fővárosi értelmiségi politikai elitből és rájött, hogy a fogyasztói, liberális társadalmi ideálok tarthatatlanok az olyan szegény országban, mint Magyarország, el kezdett másfelé tájékozódni. Valószínűleg az erős erdélyi gyökerekkel rendelkező Németh Zsolt vezette be az erdélyi és azon belül a székely magyarság elitjébe. Az erdélyi nagyvárosok lakossága és azon belül az ott élő magyarság általában nagyon nyitott, európaias gondolkodású, de vannak a szórvány-magyarságban és a kisvárosias, falusi életmódot folytató Székelyföldön olyan magyarok, akik a román betelepítést és ceausescu-i nacionalista agymosást csak úgy tudták ép lélekkel átvészelni, hogy begubóztak, betokozódtak a horthysta identitásba.

A magyar érzelmű erdélyi szellemi elit ráadásul sokat tanult az őt hatékonyan elnyomó, bizánci mintára felépített, tehát az erős politikai vezért, az egyház által alázatosan szolgáló egyeduralkodó államot, valamint az elnyomást és elszegényedést vallásossággal, személyi kultusszal és sovinizmussal ellensúlyozó politikából. Ez az „erényes, katonás” állam-koncepció – amelyhez hasonlót ma Lengyelországban és Oroszországban találunk – lett az Európai Unió aláásásának orbáni ideológiája.

A reakciós-konzervatív nézőpontból nézve az ősbűnt az 1968-as generáció tagjai követték el, akik sem a magasztos vallásos, sem a formálisan kinevezett, tisztségnek kijáró tekintélyeket nem fogadták el magától értetődőnek, hanem bizonyítási kényszerhez kötötték. Ez a „hitetlen, kétkedő” alapállás állandó versenyhelyzetet eredményezett, aminek következtében érvényüket vesztették olyan ideológiai panelek, mint „Itt élned halnod kell”-elv, vagy az az elvárás, hogy azt és csakis azt a vallást követheted, amibe beleszülettél, vagy hogy a „suszter maradjon a kaptafánál” stb. 1968 mintát adott arra hogy életmódot is, de még nemi identitást is lehet szabadon választani… De a reakciós konzervativizmus az egyéni választás jogában és lehetőségében nem hisz, pontosan ezt nem tolerálja!

A szabadság kissé anarchikus 1968-as eszményképét a reakciós konzervativizmus vallási erkölcs és a nemzeti érzés elleni merényletnek fogják fel, az Isten által megszentelt kötelékek profán levetésének és megtaposásának. Ebben a kontextusban az Európai Unió nemcsak azért jelenti a veszélyforrást, mert nyílttá teszi az országok közti konkurenciaharcot és bárki a lábával szavazhat arról, hogy hol akar és milyen életet kíván élni, hanem mert a vezetésében és az európai politikai elit közt hangadóak a 68-as nemzedék tagjai. Orbánnak például az 1968-as diákvezér, az Európai Parlament környezetvédő frakciójában helyet foglaló Daniel Cohn-Bendit, nagyobb mumus, mint az európai muszlim terjeszkedést aktívan támogató Erdogan! Nemcsak azért gyűlöli Orbán Cohn-Bendit-et, mert a politikai filozófiája alternatívát mutat a vallásos-nemzeti politikával szemben, hanem mert többek közt az ő támogatásával indult el Emmanuel Macron az elnökválasztáson és válhat belőle Európa erős embere (hacsaknem mérgezi meg idejekorán Orbán barátjának, Putyinnak a titkosszolgálata).

Orbán székely zászlót fabrikált, megmondta, hogy nem érzi magát jól sem Brüsszelben, sem a konzum-idiótává vált, „fél-ázsiai” magyarországiak közt, hanem (Azerbajdzsán mellett) csak a Székelyföldön, mert ott a székelység mitikus vezéreként, új Csaba királyfiként „kinyilatkoztathat”. Tusványoson nem történt más, minthogy a fogadott népének és az őt tűzön-vízen követőknek megígérte, hogy megtanítja kesztyűben dudálni az elfajzott magyarországiakat és európaiakat.

Mindegy, Orbánnak nem magyarországi és nem európai az identitása – ez is 1968 felszabadító hatása!:)

Az orbánista pártpropaganda azt sulykolja,. hogy sorosita(zsidó)-liberális-"brüsszelita" összeesküvés zajlik a háttérben, és hogy Orbán elsőnek látott át a szitán és egyszerre kezdett harcolni a migránsokkal/menekültekkel szemben és a Európai Unió "degenerált" vezetői ellen.

De ennek az ellenkezője igaz: Erdogan, Putyin, Trump, Netanjahu és Orbán abban hasonlítanak egymásra, hogy ellenségesen viszonyulnak a nemzetek fölötti szervezetekhez, az Európai Uniótól az ENSZ-ig, és a vallás által megszentelt, a sajtó kizárásával működő önkényuralmukat akarják bevezetni. Csökkenteni akarják a globalizmust, az ateizmust is magában foglaló gondolatszabadságot és a törvény előtti egyenlőséget, hogy helyette egy soviniszta, egyházias és kasztokból álló hierarchiát építsenek fel.

Ez a terv. És aki ebbe bele akarna szólni az az állami "szuverenitást" sérti meg (megjegyzem ezt mondta körülbelül Ceaucescu is).

 Új, reakciós „internacionálé” jött létre, amelyben már nem számít, hogy ki kormányoz protestáns, ortodox keresztény, muszlim, vagy ortodox zsidó tekintélyt növelő vallási köntösben -  a cél közös; legyőzni Nyugat-Európát, vagyis elpusztítani a liberális, racionális, világra nyitott és világias „Nyugat” eszményét a lelkekben.

 Ezért lenne szükség egy kívül-belül erős, egységes, demokratikus és jogállami Európai Köztársaságra!

A „homogén magyar” nemzetállamért esztelenül rajongók a Történelem Urától megkapták azt, amit akartak; a nemzetiségek leválasztását Trianonban, a zsidók deportálását (és a vagyonukat), valamint a svábok kitelepítését (és a vagyonukat)…

Na, és most ettől boldogabb hely lett Magyarország?