"Ez a rablóbanda eleve az uniós pénzek ellopására jött létre. A daliás kezdeti időkben, amikor még volt igazi, hozzáértő pénzügyi ember (Simicska Lajos) megtervezték a „hogyant”. A „miért?” eredetileg még arról szólt, hogy saját magától az Unió nem fog létrehozni magyar vállalkozói réteget, mert nekik inkább csak rabszolga és piac kellett, hát akkor nosza, lopjuk el rá a pénzt, csináljunk magyar tőkéseket. Aztán majd ez a tőkés réteg felvirágoztatja Magyarországot. Indulásként megdurrantották a MANYUP pénzt, és el is kezdték az Unió megcsapolását. Először ott futott lyukra a dolog, hogy a mi Lajosunk, a kezdeti tőkepénzes, ügyesen beépítette a vezetőség soraiba a saját mamelukjait és idővel, amikor törvényszerűen összevesztek Orbánnal arra gondolt, hogy akár ő is lehetne a főnök. A becsempészett emberek már komoly háttért alkothattak, amire támaszkodhatott volna. Az eredményt ismerjük. Ekkor döbbent rá a bonsai Duce (Bödöcs után szabadon), hogy csak teljesen hülyére bízhatja a pénzt, hogy másodszor így ne járjon. És lőn világosság, lett nemzeti gázszerelőnk! De miután a világ nemcsak hülyékből áll, ebből meg balhé lett, hogy Magyarország EGY ember. Így csupa függésbe hozott, -tartott emberből jöttek a mamelukok. Nekik is gurult az európai pénzből és a hazudozás, csalás rendszere látszatra csuda jól fejlődött, de megint baj lett. Európa megunta a hazudozást, a simlis jogászkodás technikáját, az erre nyitott vénasszonyt a németek elzavarták pihenőre, megszűnt a védőernyő. A vergődés időszaka alatt megpróbáltak benyalni mindenféle gusztustalan despotának, akár közel-keleti, távol-keleti, orosz, kínai, afrikai, sőt akár dél-amerikai. De sajnos Viktorunk mágikus hatása mindig jól működött, akihez elment bepucsítani, pár nap múlva megbukott. És ezzel kezdetét vette a leszálló ág. Kezdetben jól működött a piszkos kommunistáktól lopott trükk; hogy a lejáró kapitalista kölcsönöket átkonvertálták Kincstárjegybe. Majd a szépen a devizatartozásunk csökkentével a forinton „elinflálták” a tartozás növekedését, így a teljesen hülyéknek el tudták adni, hogy csökkenő államháztartási hiány van. Viszont mostanra teljesen felélték a bizalmat, a mamelukok meg a torkukat szorongatják, sőt a megszerzett kényelmes életet sem akarják feladni… Így most kénytelenek a magyarokat fosztogatni, hogy maradjon a békesség, mert azzal tisztában vannak, bukás esetén nekik nincs kegyelem. Most ott tartunk, hogy megpróbálják belekényszeríteni a magyar pénzeket a Kincstárjegybe, amit szükség esetén egy mozdulattal elvehetnek... Hogy nem? MANYUP... Emlékszel még? Egyébként tisztességesebb lenne, ha végre nevén neveznék a Kincstárjegyet, és Békekölcsönnek hívnák! Ha nem emlékszel rá, kérdezd a szüleidet! Hát így élnek főúri kényelemben a mi pénzünkből a mi gengsztereink.

Ez a szomorú, hogy Orbánnak tényleg Simicska „G-napja” óta nem érdeke, hogy eszes emberek kezébe adjon nagy vagyonokat. A diktátorok legyen bármekkora hatalmuk mindig rettegnek a bukástól. Viszont, ha nem eszes embereknél vannak a cégek akkor azok a cégek annyit is érnek. Nem látják át a piacot, nem tudnak tervezni, nem tudnak reagálni a változásokra. Ez pedig a valódi piacon veszteségessé teszi őket. A magyar állam pedig pótolja a veszteséget. Hisz Orbánnak nem az a fontos, hogy nyereségesek legyenek a NER cégek, hanem hogy ezek ne legyenek mások kezében! A hatalom az egyetlen érték Orbán számára és ez neki minden pénzt megér. Amit persze már csak tőlünk tud elvenni.

A KSH-t kicsit megtornáztatják, hogy mérjen a 20% infláció helyett csak 10 százalékot, tehát a nyögdíjakat, egyebeket elég ennyivel emelgetni… De ha véletlenül az ÁFA bevételek túlteljesülnek 25%-kal, mehet tovább a lopás, zabrálás, előre a 50 ezer milliárdos adósságig, na meg a 425-ös euróig... nagyjából ez a következő 2 év tempója.

Türelem. Szintugrás következik. A pénzhiányt nem tudják már elkenni még propagandával sem. És hétről-hétre súlyosbodnak a következmények. Elengedhetetlen a birkanyírás, nem ússzák meg. Amikor a szar minőségű életet fos minőségűre kell lecserélni, akkor elfogynak a „miniszterelnökurazók” és hirtelen sokan lesznek a „qrvaanyádorbánozók”. Viszont nekünk is készülnünk kell, mert előfordulhat (sőt!) hogy a „G” ránk engedi a csőcselékét mint 2006-ban, de most durvább lesz a helyzet mert a fölhergelt horda az állampárt nyílt támogatását élvezi és felhatalmazva érzi magát hogy bármit megtehessen. Észnél kell lenni.

"Minden utcasarkon kereszteket kell állítani, az majd megold minden problémát." Tegnap olvastam. 

A törökök majdnem 10x annyian vannak mint mi és a "szimpátia" a rezsim vezetője iránt elvakult, vallásalapú. Ez itt nem így van, errefelé az életminőségben, a pénztárca vastagságában mérődik ugyanez, még a Fidesz-szavazók körében is. (Kivétel a 70+) A választások előtti pénzszórás miatt és a nekik nagyon kapóra jövő háború miatt nyertek tavaly áprilisban, de ezt sem lehet már megismételni úgyhogy csak figyelj…

Nem lesz ennek jó vége. Ha Orbán tényleg elkezdi érezni, hogy itt a csőd, akkor ideszervez még egy-két világversenyt. Vizes-, tenisz-, birkózó-, mindegy csak visszhangos legyen! Pénz nem számít! De jó lehet egy pálinkafőzési világkiállítás is! Amúgy pedig most kéne ezerrel hirdetni, már ahol lehet, hogy most folyik a szemünk előtt az, ami miatt a következő (mondjuk a reményeink szerint a mostani ellenzékből alakuló) kormány nagyon népszerűtlen intézkedésekre fog rákényszerülni. Jó lenne, ha minél többeknél gyorsan leesne a tantusz, hogy most mihez asszisztálnak.

„Kormányzási veszélyhelyzetben” élünk. A megoldás a helyzetre az lenne, ha lemondana a kormány, Novák Katalin szakértői kormányt nevezne ki és kiírna új országgyűlési választásokat, ahol a fidesz-kdnp - mint bűnszervezetek - nem indulhatnának. Tudom, hogy jelenleg ez irreális ötlet, de csak ebben látom a totális összeomlás kivédésének lehetőségét!"

A táncház mozgalom alternatív mozgalom volt: nemcsak abban a tekintetben, hogy a művelői a magyarkodó nótához képest akartak visszatérni - elsősorban Sebőék, de a Muzsikásék is - az eredeti, erdélyi népzenéhez, hanem abban is, hogy nem engedtek sem az urbánus értelmiség-ellenes, sem az irredenta-nacionalista szírénhangoknak!

A táncházmozgalom "multikulti" volt; nemcsak amiatt, mert a bartóki "kozmopolita" felfogást képviselte, miszerint a magyar népzene csak az egyik dialektusa a kárpát-medencei, tágabban a balkáni, török-ázsiai zenei világnak, nemcsak azért mert átültette a városi/művelődésiházi környezetbe a széki táncház formát, hanem főleg azért, mert a "népművelő" jellegénél fogva a kezdetektől fogva énekelt versek, kortársi irodalmi alkotások is szerepeltek a repertoárjában.

Félő, hogy a nacionalista csőlátásban szenvedő, konzervatív orbáni kultúrpolitika még kevésbé tűrné meg az eredeti táncház-célkitűzéseket, mint amennyire azokat eltűrte a Kádár-rendszer... főleg nem egy alulról jövő, a hivatalos ízlés ellen lázadó ifjúsági mozgalomként!

Miután az orbáni-rezsim az EU-s pénzügyi források jó részét zsebre vágta most azzal szembesül, hogy a korábban döntésképtelennek és baleknak tartott Európa, nem hajlandó tovább fizetni. A korábban lenézett liberális, konfliktuskerülő, tehát Orbán szemében „nőiesen gyáva” EU megemberelte magát és erőt mutat mind az orosz agresszorral, mind a magyar rafkós miniszterelnökkel szemben.

Hiába mondogatja Orbán, - az egykori dölyfös, rátarti falusi gazdákhoz hasonlóan – hogy „az rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt”, azt mégsem vonatkoztatja saját magára. Eddig csak lenézte a „pipogya” EU-t, de most már izzó gyűlölet ébredt fel benne: „ha te „Brüsszel”, a jogállamiság hiányára hivatkozva nem adod a pénzt, akkor viszont én kenyértörésre viszem a dolgot… lesz, ami lesz! Még ha belegebed az országom, akkor is!

Felvásárlom, visszautasíthatatlan ajánlattal, vagy államosítom a nyugati vállalatok magyarországi leányvállalatait! Befagyasztom az Európai Uniós és a NATO-s kapcsolatainkat! A római katolikus, nyugatias egyház helyett inkább választom az államnak alárendelt, szolgáló görög-keleti egyházat, vagy még inkább a Nyugat-ellenes török/türk iszlámot! Mégsem akarok egy új Szent István lenni, inkább leszek „Isten ostora”; a 21. század Attilája!”

És lőn: 2033-ra Magyarország, Európa közepén, a hun birodalom végéhez hasonlóan egy mindenkitől elhagyatott, elszegényedett, és elaggott lakosságú puszta hellyé változott…

„S a sírt, hol nemzet süllyed el,

Népek veszik körűl,

S az ember millióinak

Szemében gyászköny űl.”

Miklós György, a Szülői Hang csoport tagja szerint alapvetően két probléma van a státusztörvénnyel. Az egyik az a fenyegetettség, amelyik kifejezetten a pedagógusokat érinti, a másik az, ami a bevezetése után effektíve negatívan hathat a gyerekekre, és rajtuk keresztül a családra. A kormány tervei szerint a pedagógusok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, ehelyett új jogállásként a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vonatkozna rájuk.

1. Már a saját pedagógiai programjukról sem dönthetnek a tanárok

Az új státusztörvény értelmében az iskolák, óvodák pedagógiai programjáról már nem a pedagógusok döntenének, hanem a felülről kinevezett igazgató. Pedig ki más tudná a legjobban, hogy mire van szükségük a gyerekeknek és milyen módszerekkel lenne a legjobb tanítani, mint maguk a pedagógusok? A következmény, hogy az intézmények kevésbé tudnak alkalmazkodni a helyi adottságokhoz és a gyerekek igényeihez.

2. A tankerület bármikor áthelyezheti a tanárokat egy másik intézménybe

Az új státusztörvény értelmében a pedagógusokat a tankerület utasíthatja egy másik intézményben történő munkavégzésre. Így – amennyiben a tankerületi hivatalnokok épp úgy látják jónak – a szülők bármikor elveszíthetik gyermekeik kedvenc tanárait. Mindez legfeljebb tűzoltásra alkalmas, miközben a pedagóguspályát kerülni fogják a fiatalok, a kényszerből áthelyezett pedagógusok pedig rövid úton elhagyhatják a hivatásukat – ki fogja így holnap tanítani a gyerekeket?

3. Diplomával még nem rendelkező egyetemistákat is alkalmazhatnak pedagógusként

Az új státusztörvény értelmében az oktatási intézményeknek lehetőségük lesz akár még a diploma megszerzése előtt pedagógusként foglalkoztatni az egyetemistákat. Az egyetemistáknak is könnyen elmehet a kedvük a pályától, amennyiben pluszmunkában, megfelelő felkészültség és támogatás nélkül állnak munkába. Így végül a pedagógushiány tovább fog nőni. 

4. Fegyelmi ügyekben figyelmen kívül hagyhatják a nevelőtestület és a szülő véleményét.

A diákok fegyelmi ügyeivel kapcsolatban eddig a nevelőtestület döntött, a tervezett módosítás szerint viszont a fegyelmi határozatot a fenntartó delegáltjából, az igazgatóból (őt szintén a fenntartó nevezi ki) és a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusból álló bizottság hozza meg, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok véleménye leszavazható. Emellett elvették a szülő fellebbezési jogát is, így az érintett családok ki lesznek szolgáltatva a fenntartó önkényének.

5. Nincs állandó nevelőtestület: akár a tanárok több mint fele is lehet óraadó

A hatalmas pedagógushiány következtében az iskolák egyre nehezebben találnak megfelelő pedagógust, a hiányokat pedig óraadókkal próbálják pótolni. A kormány a problémák gyökerének megoldása helyett inkább lazítja a szabályokat: a törvénytervezet szerint állami iskolákban akár a tantestület több mint fele is állhat óraadókból.

6. Kizsigerelik a pedagógusokat

A bevezetendő új törvény tovább rontaná a pedagógusok túlterheltségét azzal, hogy az elrendelhető helyettesítések számát évi 30-ról 80-ra emelik, a túlórák kifizetését továbbra sem garantálják, és megkönnyítik a munkáltatónak, hogy akár rövid határidővel is berendelje helyettesíteni a pedagógusokat. A munkáltatónak lehetősége lesz elrendelni, hogy a pedagógus akár heti 40 órát is az iskolában töltsön az eddigi 32 helyett, de egyes esetekben még a heti 48 órás munkavégzés is elrendelhető. Szűklátókörű kormányzati hozzáállásra vall az, hogy a pedagógushiányt a még pályán levők kizsigerelésével akarják megoldani! Célravezetőbb lenne inkább vonzó munkakörülményeket teremteni, hogy minél több fiatal válassza a pedagóguspályát. 

7. Szétbomlasztják az összetartó nevelőtestületeket

A tervezett státusztörvény olyan évenkénti teljesítményértékelést vezet be a pedagógusok számára, ami a pedagógusok negyedét, az úgynevezett „alul teljesítőket” mindenképpen bünteti azáltal, hogy megtiltják számukra a béremelést. De még ha nem is mennek el pedagógusok, az addig összetartó csapatban az értelmetlenül erőltetett mesterséges bérkülönbség feszültségeket okoz, mérgezi a pedagógusközösséget. A rossz teljesítményértékelési rendszer épp ellentétes hatást vált ki: nem javítja, hanem rontja az oktatás minőségét.

8. A rendszer torzítja a diákok érdemjegyeit

A tervezett státusztörvény olyan évenkénti teljesítmény alapú bérezést vezet be a pedagógusok számára, ami torzíthatja a diákok érdemjegyeit. Mivel az osztályzatok alakulása is szerepet kap a fizetéseknél, előfordulhat, hogy az osztályzatok aszerint módosulhatnak, hogy a pontrendszerben épp miként éri meg jobban. Ha a pontrendszerben megéri a tavalyi átlaghoz képest javítani, a gyerekek érdemjegyeit felkerekíthetik. De ha adott esetben a pedagógus pontrendszerben nem érdemes túl jó jegyet adni, hogy aztán a következő években könnyebb legyen ahhoz képest javítani, így az érdemjegyeket lefelé kerekíthetik a későbbi eredményesség érdekében.

9. A látszat fontosabb lehet, mint az érdemi pedagógiai munka

A tervezett státusztörvény olyan évenkénti teljesítmény alapú bérezést vezet be a pedagógusok számára, amiben az igazgató egy előre meghatározott, részben módosítható séma szerint pontozza a pedagógusok munkáját. Csakhogy a pedagógusok munkáját nehéz számszerűsíteni épp úgy, mint ahogy a szülők teljesítményét is elég nehéz lenne pontozni. Így aztán a bevezetni tervezett rendszerben a látványos teljesítményt lehet, hogy jobban díjazza a rendszer, mint az érdemi pedagógiai munkát. Például a tanórán kívüli programok szervezésével a pedagógus sokkal könnyebben gyűjthet pontokat, mint a kevésbé látványos órai pedagógiai problémák megoldásával.

Elvileg elképzelhető lenne a teljesítmény alapú bérezés a pedagógusok számára, de a most bevezetni tervezett rendszer sokszor inkább a látszatra ad, és kevésbé figyeli a gyerekek valódi érdekeit.

Millei Ilona: „A státusztörvény a látszatra ad, de alig tartja szem előtt a gyerekek érdekeit” címmel a Hirklikkben megjelent írása alapján

https://hirklikk.hu/kozelet/a-statusztorveny-a-latszatra-ad-de-alig-tartja-szem-elott-a-gyerekek-erdekeit/416560/?fbclid=IwAR2ZIvyaE22Ws6V03Q0z30sOgVfgrAhKvUJPFVXsF8_flpUgBAPxdoz

"A nemzetállami eszme a kisebbségeket háttérbe szorítja, lelkileg traumatizálja. Ha azt mondjuk, hogy ez az eszme fontos Magyarországon, akkor mi jogon kérdőjelezzük meg a fontosságát Szerbiában, Romániában, Szlovákiában? Vagy Ukrajnában? Az új népszámlálási adatok viszont arról szólnak, hogy a posztkommunista nemzetiállami eszme erősödésével arányosan fogyatkozik a kisebbségiek létszáma. A magyar kisebbségek lélekszáma eddig soha nem látott módon csökkent a nemzetállami reneszánszukat építő országokban." Végel László (Újvidék, Szerbia)

Most még figyel az Egyesült Államok Ukrajnára, Kelet-Európára, de Amerika hosszú távon Kínával és Ázsia többi részével fog foglalkozni.

Európának a saját jogán kell egységes világhatalmi pólussá válnia! (És ha Magyarország ebből kimarad, akkor "a két szék közül a pad alá esés" tipikus esete forog majd fent:(

Ami Orbánt illeti, mint a mellélt reggeli rádióinterjúja is mutatja: Orbán az EU-val kapcsolatban már feladta, már nem politizál, csak provokál...

Donáth Anna azt kérte az EU Bizottságtól, hogy a tanárok megbecsülésének garantálásához kössék a brüsszeli források folyósítását... 

Igaza van, pokolba a tanár-, és értelmiségellenes státusztörvénnyel!