Különösen a videó 1:15:08 percétől!
Különösen a videó 1:15:08 percétől!
Szereplők és karakterek:
Cselekmény: Mindenki jót akar és mégis minden rosszul sül el, amiért minden szereplő a másikat teszi felelőssé. A helyenként mulatságos szomorújáték végső kicsengése az, hogy a „Balsorsunkért” mi magunk vagyunk a felelősök.
Értékelés: remek színészek, ócska rendezés, de mégis katarzis-gyanús! 3/10
A Fidesz-KDNP az, amely megerőszakolta eddig a közoktatást, az önkormányzatokat. Ha Orbánékon múlna, akkor az egész humán (oktatás, egészségügy) és szociális gondoskodás szféráját átjátszanák az egyházaknak. Ily módon akarják magukévá tenni a globalizmus „kultúrmocskának” a hatása alá került magyar lakosságot, amely nem eléggé engedelmes, hanem állandóan "visszapofázik", túl közömbös hitéletbeli kérdésekkel szemben.
A magyar jobboldal célja a vallásos, a nemzetállamot önfeláldozó módon is szolgálni kész, a materialista (értsd: kalmár/zsidó szellemiségű), dekadens nyugatot megvető szolgahad létrehozása.
A megerőszakolás folytatódni fog, nem fogják békén hagyni a lakosságot: hiszen a jobboldal "mesterterve" az ellen-rákosi korszak, vagyis a társadalom klerikális-militarista jellegű átnevelése.
Az európaiság gyökerei Itáliába vezetnek vissza. „(Az itáliai) államoknak, köztársaságoknak és kényuralmaknak mivolta, ha nem is az egyetlen, de legnagyobb oka annak, hogy az olasz ember olyan korán kifejlődött modern emberré. Ezen fordul meg az, hogy a mai Európa sorában ő az elsőszülött.
A középkorban a tudatnak mind a két része – a világ felé való és magának az embernek belseje felé irányuló része – mintegy közös fátyol alatt nyugodott álmodva vagy féléberen. A fátyol hitből, gyermeki elfogultságbólés agyrémből szövődött: rajta keresztül csodálatos színűnek tetszett a világ és a történelem, az ember azonban csak mint faj, nép, párt, testület, család, vagy az egyetemesnek valamely más alakjában ismert magára. Itáliában lebbenti félre először a levegő ezt a fátylat; az emberek tárgyilagosan kezdik megfigyelni az államot és e világ minden dolgát, és úgy is bánnak velük; ugyanakkor azonban teljes erejével feltámad a szubjektív elem, az ember egyéniség lesz és így ismer magára. /…/
Leginkább a számkivetés jár együtt azzal a sajátsággal, hogy az embereket vagy megőrli, vagy a legnagyobb mértékben kialakítja. /…/ A világpolgárság, amely a számkivetettek legeszesebbjeiben fejlődik ki, az individualizmusnak a legfelsőbb foka.
Dante, mint már szó volt róla, új hazára lelt Itália nyelvében és műveltségében, de azon túl is megy ezekkel a szavaival: „Az én hazám a nagyvilág!” – És mikor méltatlan föltételek fejében ajánlották föl neki a visszatérést, ezt felelte: „Nem láthatom-e mindenhol a napnak és a csillagoknak a fényét? Nem gondolkozhatom-e mindenhol a legnemesebb igazságokon úgy, hogy ezért ne kelljen dicstelenül, sőt szégyenletesen megjelennem a nép és a város előtt? Még a kenyerem sem fog hiányozni!” Büszke daccal hangsúlyozzák azután a művészek az egyhelyben élés kényszerétől való függetlenségüket. „Csak aki mindent megtanul – mondja Ghiberti – az nem idegen sehol odakünn; vagyonától megfosztva, baráttalanul, mégis minden városnak polgára és félelem nélkül megvetheti a sors fordulásait.” Hasonlót mond egy menekült humanista is: „Valahol a tanult ember megtelepszik, ott van jó hazája.”
Jacob Burckhardt: A reneszánsz Itáliában (ford. Elek Artúr) Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1978 – 94-96. old.
Nemzetrontással vádolom Orbán Viktort, aki a barátaival, rokonaival, a hozzá hű talpnyalókkal összefogva aláásták Magyarország népességmegtartó erejét!
Annak következtében, hogy felosztották maguk közt Magyarországot leépítették az önkormányzatiságot, a parlamentarizmust, az állami szervezeteket (egészségügy, oktatás, szociális gondoskodás) az elszegényedő, protekcióval nem rendelkező, de boldogulni akaró emberek százezreit lökték ki otthonukból az Európai Unióba, akikre ráadásul utólag idegenkedő távolságtartással tekintenek. Az így kialakult szakember- és népességhiányra nincs megoldásuk, hanem ehelyett zavaros összeesküvés-elméletekkel hozakodnak elő. Ha az elnéptelenedő, pusztán maradó Magyarországra idővel ellenőrizetlen bevándorlás következik be, akkor ennek az összes felelősségét a mostani kormány és az azt támogató Fidesz-KDNP szavazók viselik!
Elhagytuk a jogállamiságot a "felsőbbrendű keresztény-nemzeti" uralkodóosztály megteremtése érdekében. Ha a haza egyenlő lenne a Fidesz-KDNP követőkkel akkor értelemszerűen, mindenki aki ezen kívül esik hazaáruló,tehát kifosztható, börtönbe vethető pária.
A Fidesz-KDNP irányvonala közép és hosszútávon nemzetrontó, vagy még pontosabban a nemzetet szétbontó, lebontó politika.
Rohanunk a szociális katasztrófába! Előrelátható a hiperinfláció, az állami ellátás összeomlása, szociális szakadékok elmélyülése Magyarország nyugati és keleti fele közt, város és falu, magyarok és romák, egészségesek és betegek, keresők és eltartottak közt. És mivel Magyarország - minden nacionalista propaganda ellenére - elvesztette a megtartó erejét; kitántorgott eddig egyelőre 600 000 alapvetően jól képzett és vállalkozó kedvű emberünk, ezért vagy segítőkészen, önszántunkból beengedünk integrálódni akaró bevándorlókat, vagy a felső tízezer kivételével a többség - a rossz kormánystratégia miatt - elszegényedve vegetál. Félő, hogy húsz-harminc év múlva, épp az ostoba bezárkózó, nacionalista politika miatt, egy vákuum tátong majd Magyarország helyén.
Mivel a magyar államot vezető hatalmi elit, a „nemzeti szuverenitás” hazug jelszavával mindent maga akar irányítani és ellenőrizni az egyházakra támaszkodva és mivel a „nemzeti-keresztény” hatalomgyakorlás nem tűr meg semmilyen szellemi és a gazdasági autonómiát hosszú távon, ezért az államközpontú Magyarország vonzereje szűnőfélben van; nemcsak a lehetséges befektetők, hanem a lakosság köreiben is.
Belekerültünk egy lefelé tartó spirálba: nincs jelentős magyar innováció, nincs külföldről érkező modernizáció ezért nincs komoly jövedelemtermelő képessége a magyar gazdaságnak. Ha nem vagyunk versenyképes nemzetgazdasága a világnak, akkor egyfelől egyre inkább rászorulunk az Európai Uniós támogatásokra, másfelől szükségszerűen nő a magyar adózók kiszipolyozása, nő az elszegényedés.
Nemcsak a szuper magas adók, ÁFA, a tervezett forintgyengítés (magyarul gerjesztett infláció), hanem az állampolgárokra a különböző állami intézményrendszerek felől kirótt bírságok fajtája és súlyossága is növekedni fog a jövőben. Ez további kivándorlást eredményez, ami után még kevesebb adózótól próbál még többet elvenni az állam egészen addig, amíg a társadalmi feszültségek vagy rendőrállammá alakítják a Magyarországot, vagy robbanáshoz vezetnek.
Az ellenzék feladata az volna, hogy kitalálja miképpen lehet az ördögi körből kilépni, tehát miképpen lehet a magyar államot parazita jellegűből, „okos, hosszú távon gondolkodó mentorrá” átalakítani!
„Saint Lancelot! Saint Lancelot! – így hallotta, de persze félrehallotta a magyar vitézek középkori csatakiáltását a francia lovagregényíró Antoine de La Sale. Természetesen nem Artúr király mondabeli hősének nevét zúgták a 14-15. században a magyar lovasok, hanem Szent László nevével a szájukon, életüket Szent László oltalmába helyezvén indultak rohamra. (Érdekességképpen - nincs új a Nap alatt - az idézett lovagregény témája az európai keresztények és a muzulmán szaracénok közötti összecsapás volt).
Szent László már akkor is és ma is a magyar lovagi erények megtestesítője.
Mivel a Fidesz-Magyarország kormánya mindent megtesz, hogy az „elpuhult és vesztébe rohanó” Európától eltérően, felébressze a magyar lakosságban, de legfőképpen az ifjúságban a hadi erényeket, ezért várható módon felerősödhet a Szent László kultusz.
Annál is inkább alkalmas Szent László a nemzeti hérosz szerepére, mert a történelmi kánon szerint egy „idegen”, nőrabló kunt legyőzve szabadította meg a váradi püspök lányát. A történet jelentőségét az is jelzi, hogy a középkori magyar templomokban ez volt a legtöbbször ábrázolt história freskón, amely ily módon szervesen beleivódott a magyar köztudatba.
A csata, amelynek egyik mellékjelenetéről van szó; az 1068-as kerlési csata, amely estében biztosan nem a kunokkal, hanem a besenyőkkel és talán az úzokkal vívott győztes csatát Szent László. (Tanulságos, hogy mindezek a „barbár”, idegen támadók később beolvadtak a magyarságba, lásd az olyan földrajzi neveket, mint a Kis- és Nagykunság, Máriabesnyő, vagy Uzsoki hágó).
A Krónika szerint a „ Boldogságos László herceg meglátott egy pogányt, aki lova hátán egy szép magyar lányt vitt. Mármost Szent László herceg azt hitte, hogy az a váradi püspök leánya, és bár súlyos sebesült volt, mégis nagy sebesen üldözőbe vette azon a lován, amelyet Szögnek hívott. Amikor pedig már majdnem elérte, hogy ledöfje lándzsájával, egyáltalán nem tudta, mert sem az ő lova nem futott gyorsabban, sem annak a lova nem maradt le egy csöppet sem, hanem mintegy karnyújtásnyi távolság volt a lándzsa és a kun háta között. Így hát Szent László herceg odakiáltott és mondta: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél, és vesd magad a földre!« Az így is tett. Mivel Boldog László herceg távolról nem tudta lándzsájával elérni, a földön fekve akart vele végezni. A lány azonban erősen kérlelte, hogy ne ölje meg, hanem engedje el. Ebből is meglátszik, hogy az asszonyoknak nincs hitük, mivel valószínűleg bűnös szerelemből akarta őt kiszabadítani. A szent herceg azonban sokáig viaskodott vele, s miután elvágta az inát, meggyilkolta. Hanem a lány nem a püspök lánya volt.”
Ezek után a Szent László által lefogott kun vitézt a lány lefejezi; a küzdelem után Szent László megpihen a megszabadított lány ölében, aki „a fejébe néz”.
E különös történet szerint tehát a lány nem a váradi püspök lánya volt, a lányt nem rabolták el, hanem a női nemre állítólagosan jellemző „bűnös szerelem” fűzte a „kun” vitézhez, de miután a király legyőzte az idegen harcost Szent László megpihen a lány ölében.
2017 Szent László emlékév.
Remélem, hogy a Fidesz-KDNP nem fogja a szent királyt és a kerlési csata epizódját a saját vallási, militarista, idegengyűlölő és némileg nőellenes propagandájának céljára felhasználni!
A történet ebben a naiv természetességében jó és hiteles.
(Forrás: Klaniczay Gábor: A Szent László-kultusz kialakulása - https://www.academia.edu/11566579/A_Szent_Laszlo-kultusz_kialakulasa)