Magyarországi diplomaosztón aligha mondtak eddig olyan kemény beszédet az ország állapotáról, mint amit Jaksity György közgazdász olvasott fel a Budapesti Corvinus Egyetemen – írta meg a 444. A lap szerint Jaksity nem kezdett harcosan, mert eleinte a karrierje legfontosabb állomásait sorolta. Aztán viszont arról kezdett beszélni, hogy

Magyarország nem hogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre, és illebrálisnak mondott demokráciánk van”.

A közgazdász ezután rátért arra, hogy milyen állapotban is van jelenleg Magyarország: "Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve. Nincs funkcionáló, a kormányt elszámoltatni képes ellenzéke, az ország nagy része számára hozzáférhető szabad sajtója, elakadt a hatalmi ágak szétválasztása, a kelet-európai reformok úttörőiből mára az Európai Unióhoz legkevésbé felzárkózó ország lettünk, az európai uniós támogatások legmagasabb szintje ellenére”.

De elhangzott az is, hogy a leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét.

Ezt követően a végzősöknek címezve azt mondta, az ő feladatuk lesz az elkezdett rendszerváltás végleges befejezése, valós demokrácia kiharcolása, az ország dohos, áporodott, betegségeket hordozó levegőjének megtisztítása, kiszellőztetése, a XX. század szégyenteljes ideológiai gúnyáinak szemétdombra vetése, Magyarország kompjának a modern európai civilizáció partjához való végleges kikötése.

"Ehhez nem elegendő jól képzett szakemberekké válni, ehhez jó embernek kell lenni” - mondta Jaksity.

Bővebben:

https://444.hu/2022/07/26/jaksity-gyorgy-a-corvinus-diplomaosztojan-arra-szolitotta-fel-a-vegzosoket-hogy-harcoljanak-ki-valos-demokraciat-az-orszagban

Orbán az Index szerint azt mondta, hogy „mi nem vagyunk kevert fajúak.” Ez nem igaz. A közép-európai térség, benne a magyarsággal, Európa egyik nemzetiségileg és „fajilag” legkevertebb régiója! Nemcsak arról van szó, hogy maga a magyarság is egy különböző nyelveken beszélő törzsszövetségből alakult ki (apropó; ez most azt jelenti, hogy a barnább bőrszínű türköket/törökös népelemeket, akikkel a honfoglalás kora előtt keveredtünk, már nem tartjuk „faji szempontból” idegennek?). Az Árpádkorban a számbeli fölényben lévő magyarok magukba olvasztották a korábban itt élő szlávokat, de rengeteg földrajzi név azóta is őrzi szláv gyökerét, például a Balaton, Pécs és Pest is, vagy olyan tisztségnév, mint a szláv „zsupán/úr”-ból átvett ispán…

A megszilárduló királyi hatalom „faji” szempontból színvak volt: a királyi testőrségben szolgáltak vikingek és például a kincstár „menedzselését” gyakran a pénzügyekhez legjobban értő muzulmán hitű izmaelitákra (böszörményekre) és izraelita vallású zsidókra bízták.

Kevesen vannak tudatában annak, hogy a középkorban a nemesfémekben és megműveletlen földben dúskáló magyar királyság Európa számára maga volt az "Ígéret földje"! És ahogy a 19. századi aranyláz idején milliók vándoroltak ki a meggazdagodás reményében Amerikába, úgy az Árpádkortól Mátyás koráig, - vagyis a felvidéki arany- és ezüstbányák kimerüléséig - jelentős mértékű bevándorlás zajlott főleg német nyelvterületről. Tehát a középkori Magyarország, Orbán legnagyobb bánatára, igazi „multikulti” volt!:)

Orbán tisztánlátását két dolog zavarhatta meg: egyfelől az erdélyi magyarságban mély nyomokat hagyó ceausescu-i sovinizmus, amely nyelvében és kultúrájában homogén Romániát akart. A máig ható önvédelmi reflex Orbánban azt az „ellen-Ceausescu-t” látja, aki hatékonyan meg tudná védeni a kisebbségi magyarságot. De hát már nem az önellátó kommunista államok időszakát éljük! Magyarország szerves részét képezi az európai és azon belül a német gazdaságnak – vagyis az 1970-es évek román nacionál-bolsevista stratégiája nem alkalmazható a jelenre. Lehet, hogy ez a Székelyföldön nem látható, de az Európai Unió keretén belül mód lenne a nemzetállami határok lebontásával egy új, magasabb szintű nemzetegyesítésre!

Orbán másik tévedése az, hogy egy nemzet a „katonás jellegétől” lesz erős, holott már a javított, módosított darwini evolúció-elmélet szerint sem a „fajok harca” viszi előre a világot, hanem az adaptációs képesség és az innováció!

Orbán hatalomgyakorlásának korszaka úgy vonul be majd a magyar történelemkönyvekbe, mint az elvesztegetett lehetőségek időszaka, mert bár megvolt a pénz az összmagyarság alkalmazkodási képességének a javítására, de végül nem az oktatásügy, nem a magyar nagy hozzáadott értékű termékek fejlesztése élvezte az elsőbbséget. Maradhatunk ily módon bezárkózó, belterjes, nagyrészt nyomorgó „fehér rezervátum”… de miért?

A "vármegye", a "főispán", (az állampolgárokat akár botütéssel is büntető) "csendőr" elnevezések az Orbán kormánynak azt a szándékát fejezik ki, hogy "ne előre, hanem hátra" menjen Fidesz-Magyarország. A férfisoviniszta, nacionalista Hadiállam fanatikus hívei megvetik korunk Jog-alapú "liberális/kalmár" szellemét és példaképnek tekintik az európai középkor teljesen félreismert, barbárnak hitt, szerintük pusztán Erőn és Erőszakon alapuló társadalomszervezési módját. Merthogy ezt akarják átültetni a mai korba...

A középkori Európa a Római birodalom romjain épült fel, annak a görög-bizánci válfaját Kelet-Európában, a latin-katolikus válfaját pedig Nyugaton vitte tovább. A középkori Nyugat-Európa, latinosan "Occidens", - aminek szerves részét képezte a Magyar királyság - a világtörténelem egyik csúcsteljesítményekre képes civilizációja volt. Ami az Occidens-t megkülönböztette minden korabeli és későbbi tradicionális társadalomtól az az önigazgató, szabad és szabadszellemű város volt! A korszak jelmondata, hogy a "városi levegő szabaddá tesz" nemcsak arra utalt, hogy a szabad királyi városokba már nem érte el a jobbágyokat a földesúr és a püspök keze, hanem arra is, hogy a babonákat egyre inkább leküzdő technikai és tudományos tudás a kereskedő-polgárság üzleti tehetségével párosulva Európát, néhány száz év alatt, a világ urává tette.

A középkori Európa, ahova az orbánista kormány látszólag vissza akar térni egységes volt: vallási, nyelvi (latin), jogi szempontból (római jog), valamint a vállalkozó, önigazgató városok, városszövetségek miatt. A nyelvek szerinti identitás nem nagyon számított. Ha egy horvátot megkérdeztek volna akkor arról, hogy ő kinek tartja magát, akkor azt válaszolta volna hogy ő katolikus, a horvát királyságban él, amely királyságnak és a magyar királyságnak közös az uralkodója (aki valószínűleg nem is volt magyar) és hogy ő a horváton kívül még esetleg több nyelven ért, beszél; attól függően hol él.

Csak az anyanyelvi prédikációt követelő protestánsok, a feudális abszolutizmus elleni harcban a központi hatalom ellen a nemzeti öntudatból fegyvert kovácsoló köznemesség és polgárság fogják az egységes európai civilizációt darabjaira szétzúzni... ahogy tette ezt a trianoni békeszerződés, immár nemzetiségi identitás alapján, Nagy-Magyarországgal.

Az Európai Unió létrehozása annak a felismerése, hogy Európa csak úgy töltheti be újra méltó szerepét a világ nagyhatalmai közt, csak akkor lehet sikeres, ha a nemzetállami torzsalkodásokat és kiskirályos allűröket minden nemzet félreteszi és összefog az alapjaiban közös civilizáció jegyében! 

Már a "Magyar Köztársaság" szóösszetétel száműzése is gyanús volt, de most a "megyerendszer" és legfőképpen az európai "régió" felosztást sutba dobó országgyűlési döntés már világosan jelzi, hogy Orbán nem előre, hanem hátra akar menni az időben!

A vármegyerendszer logikája azonos a központosítással, aminek lényege hogy királyi várakat kell építeni az ország stratégiailag fontos pontjaira a külső és belső (például az árpád-kori a pogány) veszély gyors elhárításához. Ez a középkorban betöltötte a funkcióját, de már az 1700-as évek végén, a felvilágosult II. József császár az osztrák tartományi rendszer modernizálásával párhuzamosan megreformálni akarta volna a szakszerűtlenül működő, korrupt magyar vármegyerendszert. Ez ellen a törekvés ellen a saját privilégiumait foggal-körömmel védő magyar nemesség, - mit sem törődve az ország hosszú távú érdekeivel - "szabadságharcot" hirdetett.

Igazából innét kezdve válik egyre polgáriasultabbá Ausztria és marad egyre inkább elmaradott, nemzetből kitagadott, feudális függőségben tartott, piaci árutermelésre alkalmatlan magyar és nemzetiségi jobbágysággal a Magyar Királyság. 

Orbánék felfogásában a vármegyerendszer visszaállítása, egy további lépés az állam és egyház egyesítése felé. És végül is miért ne lehetne úgy, mint a bizánci-cári jellegű Oroszországban, ahol a (korábbi titkos ügynök) Kirill pátriárka a jobbkeze (korábbi titkos ügynök) Putyinnak?  

A vármegyerendszer akárcsak névleges visszaállítása sem egyeztethető össze a szekularizált köztársaság eszményével. A "vármegye" újbóli bevezetése pedig egyenesen provokáció a régió-logikájú Európai Unióval szemben!

"Mennyivel egyszerűbb volt régen!" merenghet el Orbán, a legfőbb főispán.

Akkoriban Magyarország nem volt tagja sem, az EU-nak, sem a NATO-nak és Kádár János simán behívhatta az oroszokat rendet teremteni a lázongó, civil magyarok közé és megvédeni Magyarországot a Nyugattól! 

(Ebből is látszik, hogy nem az ideológiai-vallási máz számít; csak az, hogy szimpatizálunk-e a fegyelmező/büntető Hadiállammal, vagy sem...) 

Annak ellenére, hogy Orbán minden gazdasági racionalitást nélkülöző, osztogatáson és zsaroláson alapuló nemzetgazdasági modellje csődhöz vezetett, az orbánista pártelit politikai hasznot akar húzni még a kudarcból is...
A KATA kiherélésének célja csak részben a bevételek növelése (azt a Fidesz-mágnásokra kivetett extra adókkal is elérhették volna) hanem a nemzetállamtól független, tehát az orbáni logika szerint ellenséges, fiatal, autonóm vállalkozói és a "szabadon lebegő" magyar értelmiségi egzisztenciák ellehetetlenítése volt.
Mindez nem más, mint a "megszokik, vagy megszökik" elvnek a gyakorlatba való átültetése: a magyarság életerejének és alkotókedvének további elsorvasztása!

A szélsőjobboldali, szuverenista nacionalisták szerint, - akik sokszor voltak döntési helyzet közelében az utóbbi 150 évben - Mo. csak akkor lesz "nagy";
- ha a Kiegyezést követően is minél előbb megszabadul Bécstől,
- ha Mo. nyelvileg homogén lesz, nem rontja itt a levegőt a sok nemzetiségi,
- ha Mo. megszabadul a sok, "idegenszívű", európai kultúrájú arisztokratától,
- ha megszabadul a sok "idegenszívű", szegényekkel szolidáris szocialistától,
- ha megszabadul a zsidóktól, akik miatt a magyarok nem érvényesülhetnek az üzleti életben,
- ha megszabadul az "idegenszívű" sváboktól, akiknek a helyére szükség volt a második világháború után a Csehszlovákiából kitelepített magyaroknak,
- ha megszabadul az "idegenszívű" Európa-párti liberálisoktól,
- ha minél előbb megszabadul Brüsszeltől,
- ha a vallásilag közömbös, európa-párti, "konzum-idiótává" vált magyarországi lakosság példát venne magyarságban az utódállamokban, kisebbségi sorban élő magyaroktól.
Egyáltalán, Magyarország akkor lesz nagy, ha a hitében és nemzeti érzésben olyan erős lesz, mint a Székelyföld! Végtére is elég lenne egy mindenkitől független, nem-modern, nem-iskolázott lakosságon uralkodó orbánista "Magyarország-skanzen", hát nem?
Nem.

 Az Európai Néppárt és Merkel védőszárnyai alól kikerülő Orbán egyedül maradt külpolitikai szempontból. Ugyanakkor a nyugati liberális piacgazdaságot ostorozó Orbán nem számíthat sem az euro-atlanti tömbbel szemben álló az államkapitalista Kínára, sem a csődközelbe került Törökországra, sem a háború nélkül is rogyadozó gazdaságú Oroszországra. Márpedig Orbánnak nélkülözhetetlen lenne a külső segítség, mert enélkül Magyarország még annyira sem életképes, mint Észak-Korea.

Orbán világmegváltó keresztény-nemzeti messianizmusát a korrupció és a rövid távra tervező, felelőtlen politikája tette hiteltelenné. Orbán ígéretéből, hogy megteremti és helyzetbe hozza a keresztény-nemzeti középosztályt semmi nem teljesült; hatodrendű kérdéssé vált a világpiacon is versenyképes magyar vállalkozások támogatása. Ma már világosan látszik, hogy az orbánistáknak eszük ágában sem volt a tudásközpontú, innovatív, világpiacra termelő magyar gazdaság megteremtése. Ehelyett egyfelől az orbáni rezsimhez hű nagyburzsoázia kialakítása, másfelől a német nagytőke kiszolgálásához szükséges olcsó, fegyelmezett magyar munkaerő előteremtése volt a prioritás.

Ám Orbán kudarca nem vezet szükségszerűen a Fidesz bukásához…

Ha lenne egy olyan jobboldali politikus, akinek van kormányzati, válságkezelési tapasztalata és akit az Európai Unió is elfogadhat tárgyalópartnernek az megmenthetné a magyar népet a közelgő gazdasági-pénzügyi-szociális káosztól. Van ilyen; Lázár János a neve.

Lázár János elég intelligens, ravaszul okos és pragmatikus ahhoz, hogy felismerje: Orbán esetleges leváltása után ki kell egyezni - kerül, amibe kerül - az Európai Unióval és sürgősen véget kell vetni az orbánista megosztó nemzetpolitikának.

Ha a Fideszben és annak holdudvarában felismerik, hogy a tekintélyét vesztett Orbán helyébe új miniszterelnökre van szükség, akkor nehezen találnának alkalmasabb politikust erre pozícióra Lázár Jánosnál, aki remélhetőleg tudatában lesz annak, hogy történelmi felelőssége és kötelessége a nemzetegyesítés és Magyarország visszavezetése az Európai Unió korrupció-mentes, jogállami keretei közé!

24.HU

Az informatikusok kivándorlását okozhatja a katatörvény

 Lányi Örs - 2022. 07.13.

 Az informatikai szakemberek tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért új adónemet javasol a KATA átalakítása kapcsán. A szervezet közleménye szerint az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szektorokban, így a digitális ágazatokban egyre többen dolgoznak a hagyományos alkalmazotti viszonytól eltérő foglalkoztatási formában, akiknek meg kell teremteni az egyszerű és kompetitív adózás lehetőséget.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) adónem megváltoztatását az IVSZ előkészítetlennek és az ország versenyképessége szempontjából károsnak tartja.

Az IVSZ ezért azt kéri, hogy a módosítások csak 2023. január 1-jén lépjenek életbe és addig a digitális gazdaság szereplőivel egyeztetve új, egyszerűsített adónem kerüljön kidolgozásra. A szövetség javaslata szerint a törvényhozóknak olyan módon kellene átalakítania a magyar adórendszert, hogy az képes legyen követni a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulását, illetve az atipikus formák térnyerését. Kiemelték: egy, a mostaninál rugalmasabb, a modern munkakörökhöz jobban igazodó rendszerrel a kormányzat fiskális bevételeinek növelése is könnyebb lenne. Az IVSZ szerint tehát szükség van egy olyan adónemre, amely:

• egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható,
• alacsony belépési küszöb mellett támogatja az atipikus munkavégzést (részmunkaidő, digitális nomád),
• adminisztrációja minden elemében digitalizált, átlátható és külső segítség nélkül is elvégezhető,
• vélt adóelőnyökért nem ösztönöz fiktív gazdasági cselekményekre,
• felfelé nyitott, így folyamatos átmenetet biztosít a komplexebb cégformák felé mind adminisztrációban, mint az összes adóteher változásában.

Az IVSZ szerint Magyarország digitális fejlődését fenyegető egyik legfőbb korlátozó tényező az informatikai és digitális munkaerőhiány.

Egy átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés eredményei szerint a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, amit a kínálati oldal nem képes követni, azaz tovább nő a munkaerőhiány. Az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány a legfrissebb felmérések szerint két éven belül a 26 ezer fő lesz.

Az IVSZ tagvállalatainak visszajelzései alapján a pandémia alatt széles körben elterjedt a távmunka lehetősége az informatikai és digitális munkakörökben dolgozó munkavállalók körében, megnyitva a kaput az atipikus foglalkoztatási formák előtt. Részben ennek hatására terjednek az atipikus foglalkoztatási formák: egyre több ilyen szakember dolgozik digitális nomádként, szabadúszóként egyszerre több hazai vagy külföldi megrendelőnek, és a teljes vagy hibrid home office munkarend is általánossá vált.

A szövetség szerint az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő magyar digitális gazdaság (és ezzel a nemzetgazdaság) versenyképességét súlyosan fenyegeti, ha bármilyen megfontolásból az eddiginél is több digitális és informatikus szakember dönt a magasabb fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás mellett – akár tényleges kiköltözéssel, akár távmunkában vagy digitális nomádként.

Nem csupán az informatikusok külföldre költözése jelenti az egyetlen veszélyt.

Az IVSZ tapasztalatai alapján a hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, akik a katáról más adónemre áttérve drágábban tudják csak kínálni szolgáltatásaikat az egyébként is hagyományosan árérzékeny, és a DESI-index alapján a digitalizáció terén súlyos lemaradásokkal küzdő magyar kkv-szektornak. Így egy rugalmasabb adónem hiánya jelentősen visszavetheti a magyar gazdaság gerincét alkotó kkv-k modernizációját, amely jelentős hatással bírhat a hazai versenyképességre is.