Európaiassá kell tenni az iszlámot, ahogy a katolicizmus és a zsidó hit is azzá vált (bár ez utóbbit, a neológ irányzatot buta és bűnös módon háttérbe szorították).

A 21. században a köztársasági eszmény a mértékadó Európában.
És vagy alkalmazkodnak a liberális, világias jogállamhoz a vallásoknak, vagy ily módon nincs helyük Európában!

István Urunk, amikor tudomására jutott, hogy Viktor nagyúr szembeszállva a királyi akarattal, ostoba módon egyneművé akarja tenni a még zsenge és törékeny népet és amikor a szövetségesünkkel, a német-római császársággal szemben, gonosz módon áskálódik szörnyű haragra akkor gerjedt. A haragot tovább fokozta, hogy Viktor úr nagy hetykén, - lebecsülvén a latin-germán évezredes tudást és kifinomultságot, amelyre népünknek oly nagy szüksége volna – a római pápát szentségtelen módon szidalmazta, valamint vissza akarna térni híveivel a rovásírásos pogány múlthoz. És ha ez nem lenne elég, miközben a „szuverén” magyar királyságról papol aközben a képes lenne az országot a bizánci zsarnoki önkény kénköves poklába lökn

Ezért ezen augusztus Ítélkezési Napján kimondatott, hogy Viktor nagyurat kutassák fel, és István szent királyunk színe előtt négyfelé vágatva, a királyság minden lakójának elrettentéséül, testének négy darabját négy fő várunkra tűzzék ki.

(Hitelesítő királyi pecsét)

Trianon óta alapvető érdeke a magyarságnak a határok megszüntetése és egy nagy, hatékony európaias, jogállami védőernyő alá kerülésünk: ez a fajta Európai Unió ezt kínálná számunkra. De maga a világkormány sem egy zagyván összekevert, kultúra-nélküli emberiséget irányítana, hanem a kormányzásának alapelemei olyan autonóm tartományok, történeti múlttal rendelkező országrészek lennének mint Erdély, Galícia, Korzika, Elzász, Katalónia, Skócia stb. A nemzetállamok gyakran nem voltak elég érzékeny és jó gazdái voltak ezeknek a régióknak, ezért fölöttük egy kontinentális szervezet helyezkedne el, amely a közös hadügy, külpolitika, pénzügy, környezet-, és katasztrófavédelmi szervezetei révén egységes jogi, pénzügyi és ökológiai keretbe foglalná a különböző tartományokat és feleslegessé tenné a „a nemzeti szuverenitásra, függetlenségre” hivatkozó, de közben korrupt, olykor maffiaként működő államapparátusokat.

A globalizáció számomra a világra kiterjedő gazdasági, jogi és öko-politikai rend iránti vágyat jelenti.

Ezt csak a világ tőzsdéinek a megrendszabályozásával, az off-shore államok megszüntetésével lehet elérni, ami nagyban csökkentené a bűnözést és a terrorizmust is, hiszen világméretekben átláthatókká válnának a pénzügyi mozgások. Nem lehetne kimenekíteni és illegális célokra felhasználni a törvénytelen módon szerzett vagyonokat.

A globalizmus számomra a világ nemzetállamainál kisebb, de erős önkormányzattal rendelkező régióiknak, tartományainak kontinentális méretű együttműködése a Föld bioszférájának és benne az emberek és kultúrák hosszú távú fennmaradása érdekében!

A nemzetállamot elvtelenül imádó politikai erők szükségképpen szűklátókörűek; csak a nemzeti látószög számít, a globális problémákban – akárcsak a globalizmusban - nem hisznek. A Trump-hoz hasonló politikusok szerint a felmelegedés a gyanús civilszervezetek blöffje. Számukra nem a természeti környezet egyensúlyának a megőrzése a prioritás, hanem a nemzet („Nemzet az első!”, a „Haza mindenekelőtt!” stb.). Az ő szempontjukból nézve az állatok, a fák (mellékesen a nők feminista és a gyerekek „túlféltő”) védelme is bizarr mánia.

A beszűkült nemzeti-reakciós politika csak reagálásokra képes, megelőzésre és a környezeti egyensúly megőrzésére nem.

Ha megtörténik egy kolontári vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény, akkor  láthatóvá válikj, amit amúgy általában rejtegetni szokott a nemzeti-reakciós állam: az állam a hadigazdaság jellege. Az eseményt követően habozás nélkül megnevezik a bűnöst és kvázi hadiállapotot hirdetnek. A háborús légkör az igazi lételeme a feleslegesen központosított nemzeti-reakciós államgazdaságnak! Nincs már tűzoltóság. polgári védelem, már kéményseprők sem léteznek ezen a néven, hanem csak „Katasztrófavédelem” létezik. Az az állam, amely képtelen a békés, polgári építkezésre alig várja a rendkívüli helyzeteket például az árvizeket, vagy a menekültek invázióját (illetve annak a hisztériáját), amelyben értelmet kaphat a békeidőben irracionális hadigazdasági jelleg. Vagyis azt is mondhatjuk, hogy amint az éghajlatváltozás drámai következményekkel jár, úgy ezekre a válságokra képes lesz pontszerűen és hatékonyan reagálni a nemzeti-reakciós államgazdaság. De az európai civilizáció és az emberiség jövőjének a meghatározását nem engedhetjük át a korlátolt, önző és öncélú nacionalista kormányoknak!

A globális kihívásokra csak annak kezelésére alkalmas nagy civilizációs egységekre van szükség, nálunk az Európai Egyesült Államokra, valamint a Föld bioszférájának érdekeit védő világkormányra!

Orbán főben járó bűne a kishitűség, hogy rájátszik az ország lemaradására, sőt erényt akar kovácsolni belőle. Zárkózzunk be, ne is próbáljunk világszínvonalúak lenni, nem kell ide innováció és tudomány, csak hit és nemzeti érzés...
Ez a gyáva és defenzív álláspont megbocsáthatatlan!

Módszeresen számolja fel az orbáni kurzus a nem hivatalos, tehát a rendszer szempontjából „nem normális”, alternatív közösségi tereket. Kezdődött a Tűzraktérrel aztán jött a Gödör, az Auróra és most a MŰSZI. A nagy kérdés a „normalitáson” van. Amíg a tekintélyuralmi, álszent és állandóan a „Rend”-re hivatkozó konzervativizmus jelképe lehet a katonás hátul felnyírt, vagy kopaszra vágott haj (vagyis a fiatal, lázadó egyéniségek hadsereg általi betörését jelképező frizura), addig a polgári világ vallási, oktatási, életmódbeli tekintélyelvűségével szembeszálló hippi mozgalom szimbóluma a hosszú haj volt (lásd a Hair című filmet). Vicces, de egyben sokatmondó tény, hogy a hidegháború kellős közepén a non-konformizmust jelképező hosszú hajúság egyszerre volt szálka a hatalom szemében mind Nyugaton, mind Keleten!:)
Mi az oka annak, hogy Orbán 2017-ben még mindig intenzív gyűlölettel tekint 1968 örökségére? (Lásd ennek szemléltetésére a bejegyzésem alján olvasható, a régi Origo-ban megjelent kitűnő írást!)
Nemcsak a személyes ellentéte a 68-as diákvezér Daniel Cohn-Bendit-tel (aki amúgy Macron egyik legkorábbi támogatója volt), nemcsak a 68-as elveket képviselő SZDSZ-esekkel szembeni kisebbrendűségi érzése, és az ebből fakadó ellenérzése, hanem a paradigmaváltás a szemében a bűn.
A „Szeress, ne háborúzz!” csatakiáltás kihívás volt a hadigazdaságra épülő nemzetállami centralizmus elleni. Szembeszállt a konzervatív értékekkel: férfiuralommal, az ebből következő szexuális elnyomással, a hagyományos család gyerek-idomításos modelljével, az egyetemi oktatás terméketlen akadémizmusával - és mivel megszűntek az „Isten kegyelme” által megszentelt tekintélyek - ezért a magukat a tradicionális értékek letéteményeseinek tartó „tekintélyek”-kel.
Más témákat és más módon helyeztek előtérbe a Woodstock generáció tagjai. A faji, vallási egyenlőséget hirdették a piramis-szerű hierarchikus „Renddel” szemben. A 68-as generáció nélkül nem létezne a „nem-hierarchikus”, mátrix-jellegű, hálózatra épülő digitális, internetes világ!
És megjelent az ostoba, korábbiakban világégésekhez vezető konfliktusok „win-win” típusú megoldásainak igénye.
Ahogy a hadigazdasággal összenőtt konzervativizmus feltámadt hamvaiból, úgy egy magasabb szinten feltámadhat a tolerancia és boldogságkeresés hippi életérzése is a robotika korában, feltéve ha a nyomorult, hataloméhes hadigazdaságok nem robbantanak ki egy újabb, mindent elpusztító világháborút!

http://www.origo.hu/itthon/20121018-kik-azok-a-hatvannyolcasok-es-miert-harcol-ellenuk-orban-viktor.html

Hadigazdaság. Mindig ez jut az eszembe a Fidesz-KDNP uralmáról. A hadigazdaság ellentéte a gazdaságos, fenntartható és vállalkozásbarát építkezésnek. A hadigazdaságban a „vezér” akarata számít, és csakis aAmikor a 1970-es évek végén Novoszibirszkben részt vettem egy nemzetközi egyetemista építőtáborban, akkor alapélményem volt a szervezetlenség, amelyet vagy „okos” ügyeskedésekkel, vagy „rohammunkával” (udarnij trud) lehetett csak ellensúlyozni.

A hadigazdaságban semmi sem működik normálisan, polgári mércével mérve. A pontszerű sikerbe milliók halhatnak bele, ugyanakkor „államérdek” a látszat megőrzése (már csak emiatt sincs szüksége a sajtószabadságra) viszont nagy a kereslet a „potyemkin”-típusú, valóságot elfedő dekorációk iránt…

Kelet-Európa ott kezdődik, ahol rohammunkában készülnek el az új létesítmények, ezért szükségszerűen tessék-lássék módon . Ahol úgy vásárolnak, avatnak fel, például egy új vagyont érő orvosi készüléket, hogy az üzemeltetésről és rendszeres karbantartásról nem gondoskodnak.

A hadigazdaság szükségszerűen lemarad a piacgazdaság mögött, mert torz módon a piaci szereplőket, a fogyasztókat” nem veszi emberszámba, nincs vetélkedés a piacon. A hadigazdaságban érdektelen a takarékossági szempont, a különböző „szent célokra” pocsékolják a pénzt. Az emberi életet is pocsékolják. Járulékos veszteség.

A monarchiák kora után után jött a jogállam, a pártállam, jöttek a terrorizmust pártoló "lator-államok" és itt vannak a hidegháború utáni zavaros helyzetben halászó kelet-európai, közel-keleti stb. "maffiózókból+titkosszolgálatokból+állami csúcskáderekből" álló "kriminális államok". 
Az Európai Unió nemcsak a piacgazdaságnak, a demokráciának nyújt védelmet, hanem jog érvényesülésének is. 
Az Európai Unióhoz való viszony az a lakmusz papír, amely megmutatja, hogy a politikai elitből kik állnak a "kriminális állam" pártján és kik vannak a hatalommal való visszaélés ellen.

Írj be üzenetet...